Tanulmányok Tolna megye történetéből 4. (Szekszárd, 1972)

Puskás Attila: Történelmi fordulat Tolna megyében 1944-1945-ben • 55

vonatkozó rendelet természetesen álcázva, április 26-án jelent meg, és május 1-én lépett hatályba. Az 1610/1944. ME. sz. rendelet a zsidók lakásával és lakóhelyének kijelölésével kapcsolatos egyes kérdések szabályozásáról szólt. Az első fejezet látszólag az ártalmatlanabb és ez a zsidó lakások igénybevételéről intézkedett. Azoktól, akiknek ugyanabban a helységben, vagy másutt van más lakása, egyik lakást igénybe lehetett venni. A további rendelkezések már ebben a helyzetben lényegtelenek voltak az igénybevétel tekintetében. Ennél sokkal súlyosabb a harmadik fejezet 8. § (1) bekezdése. Ez kimondja, hogy a tízezernél kisebb lélekszámú községekre vonatkozóan a törvényhatóság első tisztviselője akként rendelkezhetik, hogy a zsidók kötelesek záros határidő alatt az általa kijelölt más községbe, illetve városba átköltözni. A kiürített községekben zsidó nem telepedhetik le. A tízezernél nagyobb lélekszámú helységekben elrendelhetik, hogy a zsidók csak a Helység egy részében, esetleg csak egy utcájában, vagy a kijelölt házakban lakhatnak. Az így összeköltöztetett zsidók elhagyott üzletét, haszonbérletét, vagy más vállalatát gondnok ellenőrzése alá kellett helyezni.

80 A tudatos tevékenység, amely először a zsidóknak tekintendő személyek fogalmát jelölte rneg, majd ezeket nyilvánosan megbélyegezte, elérkezett a következő, de nem utolsó lépéshez: a sárga csillagos házak, majd pedig a gettók megteremtéséhez. Csaknem minden érintett visszaemlékező határozottan állítja, hogy az összeköltöztetés — melyet a Zsidó Tanács bekapcsolásával, az összeköltözők családi és baráti kapcsolatainak tekintetbe vételével — hajtottak végre, ismét egy részintézkedésnek látszott. Meg voltak győződve, hogy ez is egy átmeneti szorító rendelkezés.

90 Tolna megyében az alispán volt illetékes a rendelet végrehajtására intézkedni. Az iratoknak csak egy része maradt meg, ez is rendkívül értékes. Nyolcoldalas stenciles körrendelet értesítette a gyakorlati végrehajtásról a főszolgabírókat, a polgármestert és a jegyzőket. A rendelet elkészítésének alapjául szolgáló egyéb iratok nincsenek meg. Feltételezhető, hogy a kormány rendeletét, illetve annak gyakorlati végrehajtását szóban is ismertették az alispánnal és ő ugyanúgy szóban intézkedett az előkészítő munkákról. A stenciles rendelet mellett egy kéziratos előmunkálat is van, mely a következőket tartalmazza: „Dombóvár, 1 gettó, tökéletesen zárt Tolna, 3 házcsoport Dombóvár 622 fő Tolna 174 fő községek 118 fő községek 230 fő összesen 740 fő összesen 404 fő Paks, 1 gettó, tökéletesen zárt Bátaszék kivételével. Paks 756 fő Hőgyész, 2 házcsoport községek 125 fő Hőgyész 250 fő összesen 881 fő községek 233 fő Nagydorog kivételével. összesen 483 fő Dunaföldvár, 1 gettó Bonyhád, 2 gettó Dunaföldvár 351 fő Bonyhád 1177 fő Bölcske 15 fő községek 90 fő Nagydorog 77 fő Bátaszék összesen: 77 fő összesen 443 fő Bátaszék összesen: 1344 fő 100