Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Sörös: Bakonybél: Sörös Pongrác: A bakonybéli apátság története Bp. 1903. Sörös: Apátságok: Sörös Pongrác: Elenyészett bencés apátságok Bp. 1912. Szabó: Szabó István: A középkori magyar falu Bp. 1969. Szakoly: Szekszárd: ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó működése 1526-ig. Tanulmányok Tolna megye történetéből I. köt. Sz: dr. Puskás Attila Szekszárd, 1968. 9—60. 1. Szakály: Tolna megye: ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mo_ hácsi csata után (1526—1566) Tanulmányok Tolna megye történetéből II. k. Sz: dr. Puskás Attila Szekszárd, 1969. Takats: Takats Sándor: A budai basák emlékezete. Rajzok a török világból I. k. Bp. 1915. Tenk: Tenk Béla: A vízszabályozások Tolna vármegyében a XVIII. században. Pécs, 1936. 55 1. 1 térk. Vendel: Szekszárd megyei város monográfiája, összeállította: Vendel István Szekszárd, 1941. 364 1. Virágh: Virágh Rózsa: Magyar helységnevek eredete. Szeged, 1931. 97. 1. Wosinszky: Wosinszky Mór: Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig I—II. k. Bp. 1896. 1055 1. 3600 á. Jegyzetek: 1. Eredeti tanulmányunk tudománytörténeti és régészeti adattárat tartalmazó részét — terjedelmi megkötések miatt — külön szándékozzuk megjelentetni. A szétágazó anyag felkutatásában, összefogásában többen voltak segítségünkre. Mindenekelőtt köszönetet mondunk a MTA Régészeti Kutató Intézetének terepbejárásunk erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sok elméleti és gyakorlati tanácsot köszönhetünk Méri Istvánnak és Kovalovszki Júliának. Jól hasznosíthattuk Torma István és Rosner Gyula útmutatásait és nagy helyismeretüket. Mindketten — Magyar Kálmánnal együtt — segítségünkre voltak a régészeti leletanyag kormeghatározásában is. Szakály Ferencnek főleg Tolna megye középkorára vonatkozó levéltári okleveles gyűjtésének átengedését köszönjük. Kubinyi András pedig a madocsai alapítólevélről kéziratos elemzését bocsátotta rendelkezésünkre. A továbbiakra nézve elöljáróban annyit jegyzünk meg, hogy az írásos forrásokat betűhűen és általában azon a nyelven idézzük, amelyen íródtak — ameny. nyiben közvetlenül tanulmányozhattuk. Viszont a forráskiadásoknál csak az ab_ ban követett átírási mód szerint járhattunk el. 2. A területünket tárgyaló Ádám—Marosi—Szilárd monográfiára is vonatkozik ez a megállapítás. 3. Tenk úttörő műve. 4. uo. 9—10. 1. 5. uo. 10. 1. 6. uo. i.h. Zichy Ferenc 1825. évi jelentése alapján vonatkozó részek közölve Bendefy—Nagy 91. 1. 7. Károlyi Zoltán: A Sió csatorna múltja és kialakulása. Technikatörténeti Szemle 1967. 60. 1. 8. uo. 61. 1. 9. uo. 62. 1. és Darnay (Dornyay) Béla: A Sió-csatorna története. Siófok, 1947. 11—12. 1. 10. Kogutowicz módszertanilag alapvető műve. 79