Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
Pisky Ambrus, Mártonházáról Paha János és Thorma Gallus kihallgatását rendelték el. 104 15134>an ismét a fehérvári keresztesek kérésére Tolna megye indított vizsgálatot Zarándoki Péter literátus ellen, aki a fehérvári keresztesek familiárisa és tisztje volt, tőlük engedély nélkül távozott. A konventnek 200 arany Ft-nál nagyobb kárt okozott azzal, hogy a szekszárdi egyház Fájsz birtokán tartózkodó prediális nemeseinek disznait elvitte s ezért a fajszi nemesek elhajtották a konvent halászi jobbágyainak összes állatait. 105 Ez évben ezzel nem merült ki a fajsziak tevékenysége. Mint Perényi Imre nádornak a kalocsai főkáptalanhoz címzett meghagyásából kitűnik, Lewel Balázs, Waska István, Köles Albert és Nagy Lukács fajszi prediálisok ,,nem tudni milyen okból, magukhoz véve néhány cinkosukat és cselédjüket, fegyveres és hatalmaskodó kézzel" a fehérvári konvent halászi jobbágyainak 60 kaszavágatot kitevő szénáját kocsikra rakva elvitték. Ezzel meg nem elégedve még betörtek a keresztesek halászi birtokára, ott is lekaszálták 60 kaszásrét szénáját, azt ugyancsak kocsikra rakva elvitték. A hatalmaskodás mellett 100 arany Ft-nál több kárt okoztak a kereszteseknek. A nádor idézésére ákosházi Sárkány Lőrinc a szekszárdi egyház felhatalmazásával megjelenve az alperesek nevében azok ártatlanságát bizonyította és kérte egy közös vizsgálat elrendelését. A felperesek ügyvédje ezt ellenezte s az előbbi vizsgálat alapján ítéletet kért. A nádor úgy határozott, hogy az alperesek és pedig minden tizenkettedik harmadmagával a kalocsai egyház káptalanja előtt tegyenek esküt, hogy a felperesek által előadottakban teljesen ártatlanok. A kalocsai káptalan azonban hiába várt az eskütevőkre, azok nem jelentek meg. Nem jelentek meg 1516-ban a nádori ítélőszék előtt sem. Ezért az ítélőszék kisebb hatalmaskodás bűncselekményében elmarasztalta őket, majd 25—25 márkára büntette s 1517-ben elrendelte az ítélet végrehaj tását. lüB Ez az utolsó per, amit a szekszárdi apátság prediáhsairól tudunk. A török uralom befolyása a fajszi székre A török uralom benyomulása az ország középső részébe megváltoztatta a vidék arculatát és sok helyütt kicserélte a népességet is. A fajszi szék, mely eredetileg Fejér megyéhez tartozott, most mindinkább elszakadt az anyamegyétől. Már a középkorban is gyakran nehéz volt Fejér megyének Duna—Tisza közi része és az anyamegye közötti összeköttetés. Azért alak alt kj külön a Duna—Tisza közén Solt szék, vagy mint gyakran írják Solt megye, melynek nemcsak szolgabírája, hanem sokszor külön alispánja is volt. 107 A Solt székbe beleágyazva, de a prediális székek önállóságával rendelkezett a kalocsai egyházi nemesek hontokai széke. 108 A kapcsolat a török idők alatt a megyeszékhely és solti szék között egészen megszakadt. Ezt látjuk azokból a törvényekből, amelyek a XVI.— XVII. században kirendelték a véghelyekre ingyen munkákra egy-egy megye, vagy vidék népét. 1569-ben Solt megye Eger várához ad tizenkét napi ingyen munkát (1569 :XIX. te). Ugyanezt az 1578:XXVII. te. megismétli. Mivel közben Eger is török kézre jutott, az 1618:XLIX. te. Vác várához rendeli ingyen munkára Pest, Pilis és Fejér vármegyék, valamint Solt szék jobbágyait, Az ?o
