Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

lentőségű források már nem annyira a hivatalos okmányok (oklevelek), hanem a szinte áttekinthetetlenül gazdaggá váló magánlevelezés. A török uralom alá került területeken — mint Tolnában is — a gyakran ismétlődő adó- és jövedelemösszeírások összehasonlíthatatlanul többet mondanak a lakosság számáról, életéről, mint bármelyik 1526 előtti magyar forrás. Akár az Ernuszt Zsigmond-féle összeírás, akár az oklevelek. 227. Szulejmán naplójából 1526. szeptember 6.: „Távoli állomás a Duna partján, miután Tolisz (=Tolna) városát elhagytuk és még jó darabot mentünk." (I. Szulejmán Naplói. Az 1526. évi hadjárat. Kiadja Thury József: Török történetírók I. köt. Bp. 1893. 316. 1.) Talán a kölesdi ezüstkincslelet is a magyarok Mohács utáni pánikszerű menekülésére utal (F. Vattai Erzsébet: A kölesdi ezüstkincs Fólia Archaeologica XII. Bp. 1960. 243. ill. 247. 1. 228. Az 1529. évi török hadjárat Tolna megyfe> szakaszára lásd Mihály kalocsai érsek jelentését, ETE I. 482. 1.: „...fugere insuper ex iste parte Danubii nobilissima oppido Batham, Keztewlcz, Zeek, Echee, Ebes, Sexardiam, Tholnam, Pakos et alia innumerabilia... Et quum hec scriberem, supervenerunt iudices de oppido Tholna ad reverendum dominum prepositum Albensem, declarantes oppidum ipsum habitatoribus vacuum..." 229. Vendel 28. 1. A közbeeső időszak politikai, katonai történetének részletesebb leírását lásd Szakály: Tolna megye 6. sk. 1. Az időszak pusztításaira lásd még pl. ETE II. 465. 471. 478. 484. 496. 532. 1. ETE III. 490. IV. 25. 41. 182. stb. 1. Birtokviszonyokra: Acsády Ignác: A magyar nemesség és birtokviszonyai a mohácsi vész után Bp. 1890. 53—54. 1. ill. uő: Régi magyar birtokviszonyok 1494—1598. Bp. 1894. 21. 1. 230. Szinán csaus: Az 1543. évi hadjárat Kiadta Thury József: Török történetírók I. k. Bp. 1893. 321—322. 1. Az 1543. évi portyázásokra lásd uő uo. 294—295. 1. Anyavárra lásd még Dselálzáde Musztafa: Az országok osztályai és az utak felsorolása. Kiadta: Thury József: Török történetírók II. Bp. 1896. 243. 1. és a várra általában Pesty 7. 1. 231. Szakály: Tolna megye 26. 1. 232. Defterek II. 10. 49—50. 54—56. 1. 233. uo. 77—83. 86. 97. 1. 234. Lásd ezekre a török adóösszeírások adatai alapján Szakály: Tolna vármegye 28—29. 1. 235. uo. ih. Tolna maradványaira lásd Fényes Elek: Magyarországnak mostani állapotja statistikai és geographiai tekintetben I. köt. 2. jav. kiadás Pesten, 1841. 307. 1.: „Hajdan kőfallal kerített királyi város volt, de e' városnak nagyobb része most a' Duna gyomrában hever a' minthogy vízapadás<kor sok épület alapjai láthatok..." Hasonlókat állít: Moldoványi József: Tolna vármegyének Geographiai, Statistikai, és Topographiai esmértetése Tudományos Gyűjtemény 1824. X. 49. 1. ill. Egyed Tolna 10. pont. A középkorban Tolna főesperességi székhely, királynéi város volt. Lásd pl. Reg. Suppl. II. 196. sz. 424. 1. gr. Teleki József: Hunyadiak kora Magyarországon X. k. 51. 1. ill. XI. k. 584. 1. Tolna ómagyar Telenából kifejlődött nevére lásd Melich János: A honfoglaláskori Magyarország Bp. 1929. 112. 1. A mezővárosokról általában Ruzsás Lajos: Városi fejlődés a Dunántúlon a XVI—

XVII. században Szigetvari Emlékkönyv Bp. 1966. 199. sk. 1. A XV. századi Tolnára uo. 201—202. 1. 236. Részletesebben Szakály: Tolna megye 31, sk, 1, m