Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

lomtól — ahol tizenhét sír került elő — kb. ötven méternyire volt a település, amelynek három házát és nyolc szemétgödrét sikerült kibontani.

102 A Belsődűlőben és a község határának más részein is egyébként az utóbbi időben a szekszárdi múzeum munkatársai több ízben gyűjtöttek Árpád-kori régészeti anyagot.

103 Állhatott még egy középkori település is a környéken, amelyet már Wosinsky említett.

10

'' A Sárvíz túloldalán, Agárdtól kissé északabbra Harcot találjuk, a fentiekben említett nemzetség névadóját. Az Árpád-kori település fekvését nem ismerjük, de annyi valószínű, hogy a XI. században is lakott lehetett már a környék.

105 Harctól É-ra feküdt Anya (ma J anyapuszta), ahol Harchoz hasonlóan csak régészeti nyomok szólnak Árpád-kori lakottsága mellett.

106 Vele szemben épült Anyavár a Sárvíz egyik szigetén. A vár építésének idejéről adataink nincsenek, első említései a XIV. század második feléből valók, de területéről kerültek ki Árpád-kori cserepek is.

107 Természetesen utóbbi még nem elegendő bizonyíték arra, hogy ezen a helyen már az Árpád-korban is vár állott volna. A vártól K-re fekvő Kajmád (Kajmát) Árpád-kori létéről sem régészeti, sem írásos forrásaink nincsenek, csak a falu névalakja valószínűsíti azt, hogy már a XIV. század előtt is lakott lehetett. Ettől É-ra, a mai Szedres község határában — amely a XIX. század első felében települt és kapta nevét — több kisebb falu élhetett az Árpád-korban, amelyeknek a nevét sem ismerjük, a Sárvízbe folyó patakok, erecskék szabdalta terület dombhátain.

108 Átellenben, a Sárvíz jobb partján Kápolna falu feküdt. Oklevélben — tudomásunk szerint — először 1400-ban említették,

109 de valószínű, hogy az Árpád-korban is lakott volt terepbejárásunkon talált régészeti leletanyag tanúsága szerint. Tovább haladva É-ra, a mai Medinát találjuk, amelynek neve a középkorban — először 1446-ban említve — Mede lehetett Csánki Dezső szerint.

110 Medina fölött az 1818-as megyetérkép Praedium Bikádot jelöli. Miszlához közel is van egy ugyanilyen nevű puszta. A XIV—

XV. századi oklevelek általában az utóbbival azonosítható helységet jelölik.

111 A Bika, Bikád, Bikágy néven előforduló települések közül a Medinától É-ra fekvő mai Bikáddal Bikágyot azonosította Csánki, de utóbb hallgatólagosan ennek ellenkezőjét állította.

11

' Nem lehetetlen, hogy újabb okleveles emlékek előkerülése, vagy Tolna megye középkori birtokviszonyainak behatóbb tanulmányozása a fenti nevek valamelyike által jelölt települést teljes bizonyossággal Bikád pusztával azonosítja, Medina mellett. Szemben Bikáddal volt Hídvég, amelyből ma három is előfordul (Alsó-, Közép- és Felsőhídvég). Első okleveles adatát a XIV. században találjuk.

113 Régészetileg helyéül három lelőhely is számításba jöhet Alsó- ill. Felsőhídvégen. Ezek közül kettő Árpád-kori.

11

'' Hídvégtől ÉK-re feküdt az először 1441-ben említett Tengelic.

115 Terepbejárásaink során megtaláltuk templomának a helyét. Keljünk át ismét a Sárvíz jobb partjára, ahol a Hegyhát magas dombjai között szűk völgyek futnak a folyó felé. Egyik ilyen emelkedés lejtőjén élt a XIII. és XV. század között az a település, amelynek maradványait terepbejárásunkon megtaláltuk, s valószínűleg az Árpád-kori Kölesddel lehet azonos.

116 Kölesd vonalától É-ra az eddiginél is bonyolultabb a települések helyének azonosítása terén a helyzet. Csánki Dezső ugyanis a Kölesdtől Nagydoro62