Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
viszont alacsonyabb a levegő nedvessége a nyugati részekhez viszonyítva Ki-, sebb a szélerő is, a csapadékmennyiség a szomszédos alföldi aszályos területekhez hasonló. 19 A Sárvíz mente évi középhőmérséklete 10,5 fok, ami 0,5 fokkal magasabb a nyugatabbra fekvő Hegyháténál. A csapadék a Kajdaostól délre fekvő területeken 600 mm, ettől északra, ül. a Duna felé haladva 550 mm-re csökken. 20 Feltételezhetjük, hogy az éghajlati viszonyok gyökeresen nem változtak meg a középkor óta. Lássuk, milyen támpontot adnak a történeti-földrajzi rekonstrukcióhoz a régi térképek és leírások: Megállapíthatjuk, hogy egész Tolna megyére vonatkozóan mindkét forráscsoport meglehetősen kis számú. Mind az Országos Levéltárnak, mind a megyei levéltárnak meglehetősen kevés területünkre vonatkozó kartográfiai anyaga van, annak is döntő többsége kataszteri térkép, amely csak a helynevek azonosítására használható. 21 A XVI— XVII. századi Magyarországot ábrázoló térképek a Sárvíz mente szempontjából nem sokat mondanak, hiszen részletező ábrázolást a kis méret, de még inkább a kezdetleges technika miatt nem találhatunk rajtuk. 23 Nem látszik célszerűnek, hogy minden egyes ebben a korban keletkezett térképlapot külön-külön értékeljünk, többségük úgyis egy-két önálló munka másolata, variánsa. A térképészek életrajzát, forrásait pedig nem ismerjük még eléggé ahhoz, hogy eldönthessük, hogy egyes térképlapok melyik helység nevét miért tüntették föl, másokét pedig miért mellőzték. Elhamarkodottnak látszana, ha az írásos források adataival egyenértékűnek fognánk föl a török kori térképeket egy-egy település jelentős vagy jelentéktelen voltának, ill. tovább élésének megállapítására. Annyit megjegyezhetünk, hogy Simontornya, Szekszárd, Tolna és Anyavár neve általában minden térképen szerepel. Mellettük váltakozva előfordult Dorog (= Nagydorog), Szentlőrinc (Sárszentlőrinc), Kajdacs, stb. jelölése is. Tehát a korhoz és a körülményekhez képest még a távoli nyugat is viszonylag részletes ismereteket nyerhetett a térképek révén ezekről a területekről. 23 Az első igazán pontos — ma is jól használható helyrajzot adó — térképek az 1680/90-es évek felszabadító háborúi során készültek. De a keresztény csapatok gyorsan végigvonultak megyénken, mivel sehol nem. találtak nagyobb ellenállásra. Ezzel magyarázható, hogy Simontornya és környékének kivételével más területről nem készültek ábrázolások. Mégis rendelkezünk a XVII. század végéről a megyét ábrázoló térképpel, amely nem katonai célokra készült, hanem egy — Magyarország megyéit magába foglaló — atlasz darabja. A sorozattal, amely a Hevenesi-gyűjteményben található, behatóan még nem foglalkoztak, pedig már közel két évtizede felhívta egyedülálló érdekességükre a figyelmet Fodor Ferenc. 24 Az addigi térképezést minden vonatkozásában lényegesen felülmúló első katonai fölmérés területünket ábrázoló része régészeti és történeti szempontból nem olyan nagy jelentőségű, mint a más vidékeket bemutató lapok. 25 Tolna megye felmérése 1782—1784 között készült, kilenc mérnök munkája. 26 A térképlapok mellett csaknem egyenlő fontosságúaknak tekinthetjük az országleírásokat, amelyek voltaképpen térképmagyarázatok. 27 Lichenstern József cs. és kir. százados is elkészítette 1793—1795 között három más megyével együtt Tolna megye térképét is 1:200 000 léptékben. Domborzat és vízrajz ábrázolásában munkája a katonai felvételeknél jóval gyengébb kivitelű, méretaránya miatt is kevésbé részletgazdag, mint azok, 28 52
