Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Á nemesi közösség vetette ki és gyűjtötte be a közszolgáltatásokat. Bár a nemesség a Tripartitum híres primae nonusa szerint ment volt az adózástól, voltak azonban bizonyos kiadások, vagy közös elvállalások (templomépítés, nemzeti színház, vármegyeház-építés), melyeket a Communitas vetett ki és gyűjtött be. Az 1836:XLIV. te. azután már rést tört a nemesi adómentességen, mivel az országgyűlési költségek vállalását a nemességre is kirótta. Ismét az 1836 :XI. te. a jobbágyföldeket használó nemesség adófizetését mondotta ki. A szekszárdi nemesség, kik között sok ilyen személy volt, a megyei követek útján megkísérelte ennek elodázását, de törekvése nem vezetett eredményre. Mindezeket a szolgáltatásokat ismét csak a közösség vetette ki és hajtotta be. Közvetlenül az 1848-as átalakulás előtt már házi és hadi pénztárról ír a protocollum, ami azt mutatja, hogy az 1832/36. évi országgyűlésnek az a rendelkezése (1836 :XI. te.), hogy a jobbágy földeket használó nemes is részt vegyen a közterhekben, teljesedésbe ment. Ezenkívül valamennyi nemes részt vett a saját maga által vállalt terhek viselésében, így 1835-ben hozzájárulást vállaltak a csergetéki hídhoz.

111 Ugyanakkor ki-ki tehetsége szerint adakozott a Vakok Intézetének, amit közösen gyűjtöttek össze és fizettek be a megyéhez.

168 A hadnagy gondozása alatt volt az Árva Tár, melynek számadását 1836-ban az uradalmi prefektus vizsgálta meg.

167 A nemes széknek kisebb bírói joghatósága is volt. 1836-ban pl. a járási szolgabíró egy tartozási panasz elintézését a nemességhez küldi, ahol a hadnagy két esküdt jelenlétében a feleket megidézte s azok megegyeztek.

1CS 1837. febr. 26-án a bírói széket „kisgyűlés"-nek nevezik, melyen a hadnagyon kívül a 2 esküdt és 2 nemes vett részt s tartozási pereket tárgyaltak.

169 A nemesség részt vett a város terheinek viselésében. Ezt a már említett egyezségben állapították meg, amelynek szövegét sajnos nem ismerjük. A prediálisok hagyományait őrző szekszárdi nemességnek különleges jogállása az 1848. évi átalakulásig maradt meg. A forradalom és az azt követő polgári átalakulás megszüntette a privilégiumokat, ezzel megszűnt a partikuláris különállás s az egykori protocollum színeivel elhalványult az egykori prediális nemesség emléke is. 38