Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

A nemes községekhez hasonló szervezete volt a prediális széken belül a prediális községeknek. A községek élén itt a szolgabíró, másutt bíró állott, akiknek a tanácsosok és esküdtek segítettek. Az előbbiek gazdasági ügyekben, utóbbiak bíráskodásban és közigazgatásban. A szék gyűlése (congregatio generális) volt a legfőbb elhatározó szerv, melynek hatásköre a községi ügyekre is kiterjedt. Szekszárd mezővárosban a prediális szék a török uralom után már nem újulván meg, csak nemes községről lehetett szó, amely a mezővároson belül az ott lakó nagyszámú nemesből állott.

157 A nemesi compossessoratus szervezete azonban kétségkívül megvolt. A protocollum szerint 1805—1818 Gyimóthy György a nemesség hadnagya 1819—1823 Klivényi János a nemesség hadnagya 1824—1832 Traiber József a nemesség hadnagya 1832—1837 Angyal János a nemesség hadnagya 1837—1841 Gyimóthy János a nemesség hadnagya 1841—1846 Bogyay Márton a nemesség hadnagya 1846—1847 Rátz József a nemesség hadnagya (Tovább nincs vezetve a protocollum) A hadnagy mellé a XIX. század során esküdteket is választottak. 1835^ ben Klivényi János és Gyimóthy György voltak az esküdtek. 1842-ben szabályozzák a nemesi község szervezetét. Ekkor „határozatba ment", hogy a hadnagyválasztást ezentúl nem 3 évben egyszer, hanem minderi évben újév napján, vagy ha elháríthatatlan akadály lépne fel, Télhó (január) első hetében tartják olyan személy elnöklete alatt, akit arra a többség — minden tiszti befolyás nélkül — választ. A hadnagyválasztás előtt minden házból a családfőt és a 16 éven felüli családtagokat összeírják. A szervezet erre az időre egyébként differenciálódott. A hadnagy mellett 6 esküdtet, 1 jegyzőt és 2 tizedest választottak. 1842-ben azt is elhatározták, hogy miként Pakson és Földváron 2 hadnagyot (1 fő- és 1 alhadnagyot) szoktak választani, úgy Szekszárdon a nemesség szintén válaszszon főhadnagyot is, akinek elnöklete alatt a „fontosabb dolgok határoztathatnának el". A gyűlés az éppen elnöklő Augusz Antal táblabírót meg is akarta főhadnagynak választani, ő azonban úgy nyilatkozott, hogy a főhadnagyi hivatal nélkülözhető, mivel minden gyűlésen megjelenik s a „fontosabb dolgokban bölts tanátsaivál szíves szolgálatát megígérte". így az indítványt mellőzték s főhadnagyot nem választottak.

158 A tisztségviselők közül a hadnagy a közösség feje, a gyűlések s a bírói szék elnöke, ö képviseli a közösséget külső hatóságok felé. Ő a felelős számadó, őrzi a nemesség ládáját, iratait és értékeit. Az esküdtek a hadnagyot segítik a nemesi közösséget vezető feladatai teljesítésében, szükség szerint helyettesítik. A tizedesek a közvetítők az elöljáróság és az egyes nemesek között. Viszik a határozatokat, összegyűjtik a különböző célokra történt megajánlásokat. Az 1836. szept. 25-iki nemesi gyűlésen a „tizedes urak" munkáját az egész gyűlés kifogásolta, mert a gyűléseken nem jelennek meg, „a szükséges tudósításokat" nem jelentik be minden nemesnél. Ugy határoztak, hogy a 36