Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Jegyzetek A család 1. Babits—Juhász—Kosztolányi levelezése, MTA Irodalomtörténeti Intézete, 1959. 2. Tolnamegyei Űjság, 1941. augusztus 9. 3. Belia György: Két fejezet Babits Mihály életrajzából, Dunántúl, 1955. 10. sz. Mint megjegyzi, adatai legnagyobb részét a Babits István birtokában levő családi okmányokból vette; közülük néhányat én is felhasználtam. 4. Tolnamegyei Űjság, 1908. december 24. 5. Tolnamegyei Üjság, 1910. november 27. Ez a Babits is grábóci származású volt. Babits Alekszej jól emlékezett az egykor nagy feltűnést keltett esetre, de a két Babits-család nem volt egymással rokonságban. (Babits Alekszej szóbeli közlése.) 6. öreg Perczel Sándornak saját kezű feljegyzése. Smidt múzeum levéltára, Szombathely. 7. Állítólag a régi családi házban még az 1920-as években is ott voltak a régi kádárszerszámok. (Dr. Kun Lajos szóbeli közlése.) 8. Tolnamegyei Űjság, 1931. január 17. 9. Közérdek, 1909. július 17. 10. Tolnamegyei Űjság, 1935. április 3. 11. Tolnamegyei Néplap, 1945. december 15. Babits tájai Szekszárd a tízes években 1. Tolnamegyei Közlöny, 1902. december 4. 2. 1898-ban írta egy regénytöredékét, a Hunyadi-házat, ezzel az ajánlással: „Kedves nénémnek Kelemen Ilonának tisztelettel ajánlja a szerző. Robur tulajdonában. Szegzárd, 1898. évben." 3. Szekszárd Vidéke, 1891. február 5. 4. Tolnamegyei Közlöny, 1905. június 22. 5. Tolnamegyei Közlöny, 1908. július 16. 6. Közli a Tolnavármegye és a Közérdek, 1913. augusztus 25. 7. Tolnamegyei Űjság, 1934. március 31. 8. Szentkirályi polgármester 438,87, Janosits főjegyző 520,10 koronát vett fel. A pénz szétosztásáról beszámol a Tolnavármegye és a Közérdek, 1910. december 24. 9. Tolnamegyei Űjság, 1920. március 20. 10. uo. 11. Tolnamegyei Közlöny, 1908. április 16. 12. Tolnavármegye és a Közérdek, 1911. március 23. 13. Közérdek, 1909. május 29. 317