Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

pedig barmait mással társítva szánt, az ilyen a felerészben, (azaz) 2 rénes Ft-ot meg 30 krajcárt; aki végül barmok híján lesz, az 1 Ft-ot meg 30 kraj­cárt fog fizetni; viszonzásul — ha teljesítik a kötelezettségüket — nemcsak a szekszárdi területet használhatják majd zavartalanul, mint eddig, hanem a Nyámad, Hidas, Batt, Malonta és Csatár nevű pusztákat is; úgyhogy ha disznókat legeltetnek az előbb mondóit pusztákon, azokból nem kötelesek tizedet adv.i. — Másodszor: Mivel továbbá e városiak mentesek lesznek akár­milyen kilenced néven előkerülő szolgálatnak kötelezettsége alól: a búzából, rozsból, árpából, zabból, kölesből, hajdinából és így a földnek minden termé­séből, valamint a méhekből, a bárányokból és a borból tizedet adni kötele­sek a városiak mind, különbség nélkül; és az ilyen tized-jövedelmeket az ura­ságtól kijelölendő helyre egybeszállítani és elhelyezni; és ámbár az akár tizedi, akár más boraik számára szükséges edényeket előteremteni maga az uraság köteles, mégis az efféle tizedi borokat kötelesek lesznek átadni az (urasági) pincének, és innét vételezni a kocsmák (borkimérések) számára. — Harmadszor: Amikor a városiak — a földesuruk iránti annál nagyobb hálá­juk jeléül — önként és jószívvel lemondanak a mészárszék fél évszázadnál tovább megvolt és Mindenszentek ünnepétől Sz. György napjáig dukáló használatáról: meglesz nekik a borkimérésük Mindenszentek ünnepétől Sz. György napig; az év többi részében pedig csakis az uraságot illeti a bor­kimérés; de a község borkimérésének ideje alatt is meg van engedve, hogy az uraság bort mérhessen ki a Fekete Elefánthoz címzett vendégfoga­dóban, minthogy ez az utasok befogadására létesült. — Negyedszer: Ha va­laki az előbbmondott városiak közül máshová akarna költözni, szabad (neki) ez is, meg az is, hogy — ha van háza, kertjei, irtványföldjei és szőlei is (amelyeket saját pénzén vagy munkájával szerzett vagy művelt meg) — el­adhassa, de úgy, hogy távozása előtt legyen köteles elszámolni az uraság­gal; és amikkel netán azideig hátralékban van szerződési kötelezettségéből: e dologban (köteles legyen) kellőképp eleget tenni. — ötödször: Bírságokat bármilyen elgondolható ürügy alatt csakis a törvény-kifejezte esetekben és csak azoktól hajtsanak be, akik az úriszékben a megye tanúságának, mint a szolgabírónak az esküdttel együtt való jelenlétében elmarasztaltatnak; ezekben is meghagyva a törvényszékhez váló föllebbezést. Mindazáltal ahol az előbbi módon bírságok fordulnak elő, a bírónak járó hányadból 2 rész az uraságé legyen, a harmadik rész pedig a városiaké; és mivel Hatodszor: az oly sokszor említett Szekszárd város kebelében a mostani összeírás tanú­sága szerint is 20 valahány olyan akad, akik — illetőleg az őseik — Nyámád pusztáról e század elején az előbb említett városba áttelepíttettek, az örök alattvalóságot (jobbágyi állapotot) állandóan elismerve, mainapiglan adtak a többiektől különböző szolgálatokat, mégpedig bizonyos és maghatározott szám nélkül, az uraság számára; ezért hogy az ő érdekükben is valamilyen állandó és rögzített tervezet legyen a jövőben, és hogy kinek-kinek legyen meg a saját kijelölt kötelezettsége: az ilyen örökös alattvalók — az előbb­mondott Szekszárd város kebelében élők — akik el vannak látva igavonó barmokkal és kocsival, az év folyamán 6 napon át igavonós, 4 napon át kézi robotot fognak teljesíteni; az olyanok pedig, akik igás állatok nélkül vannak, 12 napi kézi robotot; de úgy, hogy ama robotok beszámításán kívül egyáltalán nem köteleztetnek semmi (más) szolgálatra sem. Sőt e szolgála­tokat se lehessen egyszerre igényelni tőlük, hanem egymás után következő 30

Next

/
Oldalképek
Tartalom