Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

A dicsőség értékét, aynelyet férje után most már Dienes Valéria Önmagának, hazájának, s szülőföldjének: Szekszárdnak, tudományos munkásságával szerez, növeli az, hogy a legutóbbi, az Akadémián bemutatott művét április 26~án a párisi Academie des Sciences ülésén Picard Emilé kiváló francia tudós mutatta be, amikor az általános feltűnést keltett. A lapok hangsúlyozzák, hogy a világhírű Kowalewszki Zsófia óta az első nő Dienes Valéria, kinek műve a halhatatlanok nyilvános ülése elé került, örömmel kell venni Szekszárd minden lakosának ezt a hírt, hogy városunk szülöttét Parisban ily nagy dicsőség érte. Hozzátesszük még, hogy Diesen Valéria a műveit többnyire angol és francia nyelven írja. Éveken át Budapesten szerényen visszavonulva tömérdek sokat tanult, dolgozott. Munkái közül egy pár hatalmas, vaskos angolból fordított mű „A haladás lelki tényezői", „A szociológia elvei", továbbá eredeti műve, „A valóság-elméletek" és „A zenei alkotás és hatása lélektanáról" cím alatt jelentek meg." A következő hír a Közérdek című szekszárdi lap 1909. július 3-i számában jelent meg, s Dienes Pál sikeréről számol be, aki „a szintén nagy sikert elért szekszárdi származású Geiger Valéria férje". Dienes ekkor szerezte meg doktorátusát a Sorbonne-on, s az ünnepi aktuson „az elnök egyidejűleg meleg hangon üdvözölte a fiatal tudósnak szintén jelen levő nejét, dr. Dienes Geiger Valériát, mint férje igazi munkatársát, a kinek néhány héttel ezelőtt került bemutatásra úgy a magyar, mint a párisi akadémián egy-egy matematikai tanulmánya a logaritmus elágazó pontokról." A lap megjegyzi még, hogy „a Dienes-házaspár, a kiket a francia tudósok nemcsak tudományos, de baráti körükbe szalonjaikba is bevontak, komoly és eredményes munkásságukkal valóban dicsőséget szerez a magyar névnek". Dienes Valéria neve egy év múlva ismét felbukkan Szekszárdon, ezúttal a Tolnavármegye és a Közérdek című lap emlékezik meg róla április 14-i számában. „Dienes Geiger Valéria most minden hétfőn és szerdán filozófiai előadásokat tart Budapesten, hol kiváló sikereket ér el" — írja a lap, majd idézi a Magyar Nőegyesületek lapjából Markos György né cikkét (Egy filozófus aszszonyról), aki lelkesen írja róla, hogy „játszi könnyedséggel csereberéli a gondolatok hímes köntöseit, tarka színek, költői képek peregnek ajkairól." A regényhősöknek is megvan a maguk sorsa. Dienes Valéria, aki még nevében is feledtetni akarta a bukott apát, gazdag pályát futott be: a kezdeti matematikai és filozófiai sikerek után, még 1912-ben mozdulatművészgti rendszert konstruált, az orkesztikát, majd Bergsont fordította, s a Teremtő fejlődés és több tanulmány átültetése filozófiai irodalmunk maradandó alkotása. Férje, Dienes Pál, a Galilei Kör lelkes tagja, a Tanácsköztársaság idején belépett a KMP-be s az egyetem politikai megbízottja volt. Emigrációba kényszerült, s Londonban halt meg 1952-ben. A Halálfiai többi szereplőjét elnyelte az idő, hogy a regény lapjain, egy más és maradandóbb szférában éljék tovább életüket. Szekszárd Babitsról 1909—1920. Több forrásból is tudjuk: elsősorban Szekszárd elismerésével mérte növekvő hírnevét, állandóan az otthoniak előtt akarta igazolni, hogy kilépve a kisvárosi gravitációból „vitte valamire". Hogyan vélekedett hát róla Szek295