Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

a kellő kötelezettségeket: az ilyen (kötelezettségek) alól — belépésük idejétől számítva — 3 évi mentesség engedélyeztetik (nekik); ez idő alatt mentesek lesznek minden bérlet-fizetéstől, de a 3 év letelte után egy-egy jövevény, aki saját ekéjével tudja majd megművelni a földet, köteles lesz évente 5 rénes Ft-ot fizetni; aki pedig mással társulva lesz köteles befogni barmait, az ilyen (csak) felerészben (fizet) vagyis 2 és fél Ft-ot; aki végül barmok híjával van, egy tallért fog fizetni vagy másfél Ft-ot. E kötelezettségeket kellőképp teljesítve, nemcsak a szekszárdi területeket használhatják majd, hanem Nyámad, Hidas, Batt, Malonta és Csatár ún. pusztáit is, mint zddig — Másodszor: A termékek minden neméből, pl. búzából, rozsból, árpából, zabból, kölesből, hajdinából, méhekből, bárányokból és borból, különbség nélkül valamennyien, bárhonnét és bármikor jönnek az előbb mondott városunkba, Szekszárdra, és itt letelepednek, kötelesek lesznek tizedet adni, és jövedelmeik e tizedét az uraságtól elrendelendő helyre elszállítani, összehordani és elhelyezni. A tized-boroknak szükséges edényeket pedig az uraság fogja előteremteni. Egyébként az ilyen borokat az urasági pincébe tartoznak majd lebocsátani, és innét amikor és amidőn szükséges, a kocsmákba kivenni és elvinni. — Harmadszor: A kocsma és a mészárszék évente Mindenszentek napjától Sz. György vitéz és vértanú napjáig a városiaké legyen; az év többi része az uraságnak értetve és megmaradva: — Negyedszer: Ha valaki az előbbmondott városiak közül máshova akar majd költözni, legyen szabad (neki), de előbb számoljon el az urasággal, és mindennek tegyen eleget. Ezeknek elintézése után, ha lesz háza, kertjei, irtvány földjei és szőlejei is, amelyeket vagy maga létesített, azaz hogy művelt meg, vagy saját pénzén szerzett: bárki elköltözésének ilyen esetében szabad les? eladnia, de az uraságnak előzetes értesítésével. A (vevő) hasonlóképp köteles lesz megadni mindazt, ami az efféle telkektől az uraságnak jár. — ötödször: Ha ezenkívül egyes gonosztévők akadnának, azokat mind az uraság, mind a város is köteles megbüntetni; úgy ti. hogy ha az uraság büntet meg valakit, az ilyet a városiak felerészben megbírságolhatják; ám az uraságnak előzetes tudta nélkül a saját hatalmukkal semmit se merészeljenek művelni e téren. — Hatodszor: Hogyha más, pl. ágostai vagy helvét hitvallásnak követői iskolamestert akarnának fogadni maguknak, ez csak úgy lehetséges, hogy a két felekezet egy iskolamestert tartson el; és ennek n)e legyen szabad mást gyakorolnia, csak szokásos imáikat (elmondania), de az uraság sérelmével a szentségek kiszolgáltatására vagy más neki meg-nemengedett ténykedésekbe semmi módon ne bocsátkozzék; mert mindezek — a teljes és megfelelő stólával együtt a helyi plébánosnál fognak maradni, és az ő részére kell majd megadni ezeket, nehézség nélkül. Ezeknek nagyobb hiteléül és tanúbizonyságául — ahogy a mondott városiaknak is békés megmaradásául — akartuk kiadni jelen szerződés-levelünket, sajátkezű aláírással és használatos pecsétünknek ráütésével. — Bécsben, 1719. nov. 25-én, Trauthsohn János József, Falkenstein grófja, a szentséges Üdvözítő szekszárdi apátja." Végül az utolsó szekszárdi apát Rodt Konrád bíboros 1764. szeptember 23-án Szekszárdon úriszéket tartott és azon az apát megerősítve elődeinek urbáriumát, azokhoz maga is több pontot fűzött: „Először: Mindenegyes városi lakó, aki saját ekéjével és erőivel tudja majd művelni a földet, legyen köteles fizetni évente 5 rénes Ft-ot; aki 29