Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

A képviselőtestület augusztus 9-én ül össze.

183 Az elöljáróság abban az összetételben szerepel, ahogy február elején megválasztották. Fáik Ádám, aki a paraszttanács elnöke volt, mint bíró elnököl. A másodbíró Riegl Alajos, ő az a tanácsi és direktóriumi elnök, aki négy nappal ezelőtt javasolta a tanács feloszlását. Jelen van még Schramek Alajos, a február 1-én megválasztott elöljáró, később tanácselnök és országos tanácstag. A napirendi pontok tárgyalása előtt sorra jelentkeznek a felszólalók: Először Riegl Alajos jelenti, hogy „egy rendszernek volt az áldozata és nem jószántából, hanem terror hatása alatt teljesítette nehéz feladatát, hogy néha lelkiismeretével ellenkező intézkedéseket kellett megtennie, az nem az ő hibája, hanem a múlté, amelyért fel kellett magát áldoznia, hogy a község nyugalmát fenntartsa. Ha hibát követett el, akkor igazságos ítéletet kér, és egyúttal bejelenti lemondását, mert hivatalt többé vállalni nem fog."

m Loós Károly h. főjegyző is igyekszik szereplését magyarázni, áldozatnak tartja magát ő is. Schramek Alajos „felhívja a képviselőtestület figyelmét arra, hogy az intéző bizottság és a munkástanács tagjai ember fölötti terhet vállaltak magukra, és Bonyhád nyugalmát csakis az ő önfeláldozásuknak lehet megköszönni." Maga részére, ha bűnös, büntetést kér, „de az ártatlanok védelmét is kéri, mert csak így lesz a jövőben is Bonyhád nyugalma megőrizhető".

m Molnár Lajos — nem szerepelt a Tanácsköztársaság ideje alatt — védelmébe veszi Riegl Alajost és Loós Károlyt, többször meggyőződött titkos úton is működésükről és azt látta, hogy az a két alkalmazott mindenkor a község, és annak lakói érdekét képviselte, nem háládatlanságot, hanem elismerést érdemelnek. Perczel Béla egyetért Molnár szavaival. Loós Károly jegyző javasolja, hogy a munkástanácstag képviselőtestületi tagok helyére válasszanak újakat. Id. Perczel Béla nem ért egyet a főjegyző javaslatával, több hozzászóló véleménye alapján az elöljáróságot meghagyják hivatalában azzal, hogy a főszolgabíró hatáskörébe tartozik ellenük fegyelmi eljárást lefolytatni. Az augusztus 27-i ülésen új helyzet áll elő. Ismertetik a kormány rendeletét, mely szerint az 1918. október 31-én hivatalt viselt elöljáróságot kell a község élére visszaállítani.

186 így a február 1-i választáson bekerült elöljárók kiestek. Ezzel érdekes helyzet adódik elő: Fáik Ádám februárban megválasztott bíró, későbbi paraszttanácsi elnök visszakerül II. bírói helyére, Riegl Alajos, az utolsó direktóriumi és tanácselnök pedig mint képviselőtestületi tag, továbbra is szerepel. Az 1919. november 21-én tartott képviselőtestületi ülésen elrendelik, hogy a napidíjakat egyes személyektől vissza kell követelni. Az utalványozókkal szemben a felelősség kérdését nem vetik fel, mert „azok kényszer hatása alatt cselekedtek".

w Érdekes esemény olvasható az 1920. január 2-i jegyzőkönyvben. Ekkor tárgyalta a bonyhádi elöljáróság az államforma kérdését. Loós Károly főjegyző természetesen a Tanácsköztársaság ócsárlása mellett javasolja a királyság visszaállítását. A már ismert Molnár Lajos is mellette szólal fel. S ekkor Riegl Alajos, akit a fentiekből jól ismerünk, felszólal a köztársaság mellett. A név szerinti szavazásnál szintén egyedül szavaz „Nem"-mel.

m Pálfán augusztus 8-án ült össze ismét a képviselőtestület. „Az elöljáróság és képviselőtestület tiszteletbeli állásukat egyhangúlag, minden ellenvetés nélkül a jelenlevő volt tanácstagok éljenzése mellett elfoglalták."

m Harc községben ugyanezen a napon a visszatért elöljáróság a főszolgabíró és a karhatalmi parancsnok rendeletére kimondja a vörösőrség leszerelését és 263