Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

dualizmus magyar kormányai elsősorban az iskolai oktatás terén törekedtek bizonyos „magyarosításra", ez politikai problémává nem vált. A délszláv elem nem követelt megyén belül különösebb jogokat, a németségnek viszont a Monarchián belül nem volt kisebbségi helyzete. A Károlyi-kormány éppen ezért elsősorban a németek helyzetét igyekezett tisztázni, mert legtöbb eredményt itt várt. Utána rendezte a rutének kérdését, ez azonban már reális alapokat nélkülöző törvénybe iktatott politikai manőver volt.

164 Még a polgári demokratikus időszakban, annak utolsó napjaiban, március 6-án Gyönk község képviselőtestülete tárgyalja a bonyhádi Bauerbund megkeresése alapján a német Gau-hoz való csatlakozás kérdését. A magyarországi német nép önrendelkezési jogának gyakorlásáról szóló 1919:6. néptörvény ugyanis kimondta; „2. § A német-lakta vidékeken, amennyiben összefüggd területek, az ottlakó más ajkú nemzetekkel egyetértőleg autonóm jogterületek (kormányzóságok) alakíttatnak." Ezt nevezték köznyelven „Gau'Vnak. Wagenbach János képviselőtestületi tag szól elsőnek hozzá és indítványozza, hogy „a képviselőtestület határozottan foglaljon állást a német Gau-ba való belépés ellen, maradjon meg Gyönk község a magyarság mellett éppen úgy, mint ahogy amellett évszázadok óta kitartott." Azt azonban kívánatosnak tartja, hogy a hivatalokban legyen németül tárgyaló tisztviselő és a iskolákban mindkét nyelvet tanítsák. Egy hasonló felszólalása után határozatban tiltakoznak a Gau-ba való belépés ellen, és a képviselőtestület „kéri, hogy a hatóságoknál magyar és német tárgyalási nyelv legyen, s a mai népgyűlésen megválasztandó bizottsági tagokat arra kéri, hogy a környékbeli községekben hasonlóan agitáljanak, mely bizottságnak felmerülő fuvarköltségeit a község kiutalja."™ A június 4-i tanácsülésen kerül szó a Gau-ügyben tartott bonyhádi gyűlésen való megjelenésről. Kitűnik, hogy azon részt vett két tanácstag és a földművesek körének két tagja. A tanács csak a két tanácstag költségeit fizeti ki.

166 Az augusztus 3-án tartott tanácsülésen a tanácsjegyző ismerteti, hogy Gyönköt a német Gau-ba sorozták és a szárazdi tanítót bízták meg, hogy a gyönki iskolák nagyobb részét szervezze át német nyelvű iskolává. Kihangsúlyozzák, hogy nemcsak a volt képviselőtestület, hanem a népgyűlés is tiltakozott annak idején a Gau-ba sorolás ellen, „mert Gyönk község lakosságának egy harmad része született tiszta magyar, két harmad része pedig magyarul beszélő német. A lakosság azonban kívánta, hogy az iskolákban kétnyelvű tanítás és a hivatalokban kétnyelvű tárgyalás legyen." Ennek alapján hozzák meg a következő határozatot: „A helyi tanács egyhangú határozattal tiltakozik az ellen, hogy Gyönk község a német Gauba csatoltassék át, s minden tekintetben magáévá teszi a volt képviselőtestület és a megtartott népgyűlés határozatait és azokat érvényre akarja emelni s nem fogja megtűrni, soha, hogy az ő akarata ellenére a német Gauba csatoltassék be. Helyesli a helyi tanács a tanítók azon álláspontját, hogy az iskoláknak az átadását, a német Gauba leendő becsatolás végett megtagadta."™ Hőgyész község május 3-i tanácsülésén röviden beszámolnak a Bonyhádon április 27-én megtartott „a dunántúli németség autonómiáját" tárgyaló gyűlésről, ahol a Gau-ba három helyi lakost megválasztottak.™ Bonyhádi anyagban csak rövid utalást találunk a Gau-val kapcsolatban. A június 16-i tanácsülésen Heisler Jenő elnök beszámol az erről folytatott tárgyalásokról, azonban a részletekre utalás nincs. Ugyanezen a gyűlésen szóba kerül a közhírré tétel nyelve. A jegyzőkönyv nem egészen világos, azt lehet ki17" 259