Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

Bonyhádon az elmenekült főjegyző anyagi ügyeivel kapcsolatban felvetik az elöljáróság felelősségét. A cél lemondatásuk, de ez ekkor nem történik még meg.

56 Ezzel a kérdéssel összefüggésben felvetődik a nemzetiségi kérdés egyik problémája: a hivatalos nyelv, illetve a kétnyelvű jegyzőkönyv szerkesztésének kérdése. Dr. Eibach Kornél javasolja, a következő ülésen mondják ki a határozatoknak két — magyar és német — nyelven történő jegyzőkönyvezését.

57 Ez a december 19-i ülésen némi vita után határozattá válik. Érdekes a vita nyomán megszületett egyik döntés: eltérés esetén azt a szöveget fogadják el hitelesnek, melyen a jegyzőkönyv vezetője fogalmaz.

68 A kérdést ezzel nem intézték el megnyugtatóan. A február 1-i jegyzőkönyv végére Molnár Lajos kijelölt hitelesítő a következő szöveget írta: „Azzal a megjegyzéssel, hogy a német nyelven írt jegyzőkönyv hiteles fordításáért szavatosságot nem vállalva, ezen jegyzőkönyvet aláírom."

59 A német nyelvű szöveget nem is írja alá, a másik hitelesítő, Nusser István viszont csak a német nyelvű szöveget hitelesíti. Bonyhádon is észrevehető a leszerelt katonák és községi vezetők közötti feszültség. A helyettes főjegyző javasolja, hogy a katonák felruházására képviselőtestületi tagokból és leszerelt katonákból alakítsanak bizottságot. A vegyes bizottság gondolatát elvetik, és azt kívánják, hogy a ruhák szétosztását csak a községi honatyák végezzék.

60 Ugyanekkor viszont — természetesen központi rendelkezésre — a foldj uttatási bizottságban a képviselőtestület és a leszerelt katonák 8—8 taggal vesznek részt a bíró elnöklete alatt.

61 A jegyzőkönyvek alapján Bonyhádon a község vezetése látszólagosan február l-ig nem változott. E tájban választottak új elöljáróságot/

2 Ennek tagjai a község élén általában eddig nem szerepeltek, de csaknem mindegyikük a Tanácsköztársaság idején is vezető szerepet töltött be. Mindjárt az első ülésen felvetik ismét az elmenekült Szepessy főjegyző rendezetlen anyagi ügyeit és ennek tisztázására öttagú bizottságot küldenek ki.

63 Jellemző, hogy a bizottság négy tagja később munkástanácsi, illetve direktóriumi funkcionárius. Bonyhádon tehát azt tételezhetjük fel, hogy az elöljáróság átalakítása előtti időben a forradalmi erők részéről komoly előkészítő munka folyt, és az új vezetőség már határozott programmal lépett fel. Hőgyészen a rendelkezésre álló adatok szerint talán egyedülállóan maga a Szociáldemokrata Párt kívánt beleszólni a község vezetésébe. December 20-án ismertetik az erre vonatkozó megkeresést, mely azt kívánja, hogy a párt hat küldöttje az üléseken részt vehessen. A jegyző javasolja ennek megengedését, bár megállapítja, hogy az nem „törvényes", hozzászólási és szavazati joguk a küldötteknek nem lehet, de tanácsaikat szívesen fogadják.

6

'' Gerjenben a nemzeti tanács csak január 7-én lép be a közvetlen feladatok végrehajtásába. Ekkor a tanács elnöke kéri, hogy a földműves katonák öszszeírásában öt taggal a tanácsot is vegyék be. Ezt teljesítik, sőt a két bizottság egyikének ő is lesz az elnöke.

65 Dunaföldvárhoz visszatérve, meg lehet állapítani, hogy a község politikai élete intenzívebb lett. Ennek egyik látható következménye, hogy a bíró és másodbíró a december 11-i ülésen lemondanak, egyelőre azonban visszatartják őket.''

6 A nemzetőrség ügye kétszer is szerepel — most már három tiszt és 41 fő legénységgel — megtartásuk mellett döntenek, ugyanakkor 2095 fővel polgárőrséget szerveznek."

7 Az eddig helyén maradt községi vezetés helyzetének megromlása együtt járt a nemzeti tanácsban bekövetkező változásokkal és ez a tény, úgy érezzük 238