Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

gyűjtés megindítására a leszerelt katonák segélyezése céljából.

5

' Sajnos arra nincsen adatunk, hogy november 15 és 23 között miként zsugorodott össze a nemzetőrség létszáma 250 főről alig 90 főre. A dunaföldvári események itt egy speciális periódushatárhoz érnek. Egy hónap alatt létrejöttek a polgári forradalom sajátos helyi szervei és kibontakoztak az indulás erőviszonyai. Ezek sajátosan és éppen ezért igen szemléltetően mutatják az őszirózsás forradalom szükségszerű ellentmondásait. Az elöljáróság és a képviselőtestület megtartja jogi helyzetét. Két engedményt tesz ennek érdekében. A jegyzők leváltását és utódaik kinevezését tudomásul veszi, másodsorban pedig alárendeli magát a nemzeti tanácsnak. Sem az első, sem a második engedmény azonban nem lényegbevágó: a leváltott jegyzők elhagyhatták a községet, az új jegyzők korábban is a községházán dolgoztak, így ez „fellazulással" nem járt. A nemzeti tanács primátusának elismerése ekkor még csak részben számított politikai engedménynek, hiszen ez is polgári irányítás alatt állott. Mindkettő tehát inkább taktika volt, semmint tartalmi változás. A nemzeti tanács — ismétlem anélkül, hogy a képviselőtestülettel vezetésében politikailag szemben állt volna — igyekezett a változásokat úgy megszervezni, hogy saját vezető szerepét mutassa kifelé. Ezt gyűlésekkel, falragaszokkal, akkor szokásos befolyásoló eszközökkel, de kizárólag a polgári elképzeléseken belül igyekezett gyakorolni. A katonatanács, vagy nemzetőrség nem elismert forradalmi, vagy politikai szerv a községben, — de csak a jegyzőkönyvek tükrében nem az. Kétségtelen szerepük a november 3-i eseményekkel kapcsolatban. Ezt a megállapítást támadhatatlanná teszi az a tény is, hogy mint tanács, tehát forradalmi szerv jelenik meg először. Tömegbázisa van, mely túlesik a polgári rétegeken. A másik politikai csoportosulásra veszélyes, haladóbb követelései miatt. A nemzetőrség felszámolására vonatkozó kormányintézkedések azt a látszólagos egyensúlyt, melyet a magas napidíjak fizetése időre-órára megteremtett, felborították. A két tiszt és 40 főre csökkentett november végi nemzetőrség már nem a korábbi. Ez visszaszorítást jelent az egyik oldalon, a másik oldalon viszont előretörést sürget. A katonatanács, majd a nemzetőrség vezetői Abelovszky Józseffel az élükön, most már a politikai hatalom megszerzését tűzik célul maguk elé. Ez a fejlődési fok november—december fordulóján következett be, és ezért tartjuk e jellegzetes község vonatkozásaiban azt speciális periódus-határnak. A megye többi községében is november első napjaiban megkezdődik a forradalmi őrségváltás. Számos jegyző a tömeg felelősségre vonása elől menekülni kénytelen.

42 A velük szemben történt fellépések a négyéves háború sok kegyetlen emlékére utalnak vissza/'

3 Nem általában a jegyzőkre, hanem azokra a jegyzőkre, akik csendőrszuronyokra, bürokratikus rendeletekre támaszkodva saját érvényesülésüket igyekeztek szolgálni. Tehetetlen a főispán-kormánybiztos is, aki őket „helyi ismereteik" miatt vissza akarja helyükre segíteni, a községek azonban ellenállnak/'

4 így egyesek formai nyugdíjazási kérelemmel, mások betegszabadság jogcímén visszahúzódnak, ismét mások elfogadnak egy másik községbe történt áthelyezést. Igen vegyesen alakul a helyi önkormányzati szervek összetétele, működése. Rendkívül tarka képet mutat, ahogy a nemzeti tanácsok, munkás-, parasztos katonatanácsok keresik helyüket a változó körülmények között, 236