Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

doskocíott, Múlt áz 1754-beri végzett egyházi Összeírásban (Canoníca Visít&tio) feljegyezték, Mérey apát idejében maga is kiszállt Fajszra istentisztelet végzésére. Azután egy licentiátust helyezett oda, aki azonban egy bizonyos eset miatt megszökött („propter certum casum fuga síbi consuluit"). Ennek távoztával, mivel Csáky bíboros kalocsai érsek látta, hogy megnőtt a jöve­vények száma (numerus hospitum) Házy Györgyöt, a kalocsai káptalan ol­vasókanonokját plébánosnak helyezte oda. Ezt követte Kálóczi Márton, ezt Horváth János, majd Miháli Albert. 122 Az utolsó javadalmas szekszárdi apát: Trauthsohn József gróf elis­mertetni kívánta joghatóságát a fajszi plébánia felett s ezért 1734-ben a kalocsai érsekhez fordult, aki — mint láttuk — egyházmegyéjébe kebelezte a fajszi plébániát s ott, valamint az egyházi szempontból hozzácsatolt Dus­nokon az egyházlátogatást a kalocsai egyházi szervekkel kívánta elvégeztet­ni. A földesuraság és a kegyúri jog szempontjából nem volt ekkor már vi­tás a szekszárdi apát joghatósága, de a plébánia is az exempt szekszárdi apát­sághoz tartozott, s így az egyházlátogatás joga az exempt apátságok felett közvetlen felügyeletet gyakorló prímást illette. A kalocsai érsek azonban azt válaszolta Trautsohnnak, hogy Fájsz a kalocsai egyházmegye lelki joghatósága alatt áll. Egyébként Dusnokot, hol ő maga a kegyúr is, mely átmenetileg Fájsz filiája volt, ismét el akarja vá­lasztani és ott önálló plébániát létesíteni. Mindkét helyen a közeljövőben visitálni fog, s kéri Trauthsohnt, adjon apátsága tisztviselőinek megbízást; hogy Fajszra érkezésekor a földesúr részéről is meglegyen a kellő együtt­működés. 123 Az apát nem elégedhetett meg a levéllel s ezért Jeszenák prímási jog­tanácsos útján a prímáshoz fordult, hogy útmutatást kapjon a tekintetben, vajon a fajszi plébániát nem éppen úgy kivett plébániának kell tekinteni a kalocsai érsek joghatósága alól, mint ahogy kivett plébánia a szekszárdi, a pécsi püspök joghatósága alól. 124 A prímás nem is késett a válasszal. Megdicsérte az apátot, hogy gon­dot visel apátsága jogaira. A kalocsai érsek kánoni látogatását illetően az az álláspontja, hogy az semmiképpen sem engedhető, kivéve ha az érsek folytonos gyakorlatot tud bizonyítani. A joghatóság gyakorlásának egy-két ténykedése nem számít, s ha az érsek a prímás joghatósága ellen kísérelne meg bármit, az ellen tiltakozik és ellentmond. Az apátság a prímás jog­hatóságának van ugyanis alávetve, amint azt IX. Bonifác pápa bullájában kimondta. E bullában az is benne van, hogy a kivett apátságokban a visitatio joga kizárólag az esztergomi érseket és jogutódait illeti. Meghagyja tehát a prímás az apátnak, hogy tájékoztassa álláspontjáról az érseket, aki csak ak­kor visitálhat, ha tartós ós megszakítatlan gyakorlatot tud bizonyítani. Meg­hagyja az apátnak azt is, hogy ő személyesen, vagy a szekszárdi plébános, vagy más megbízott által végezze el a visitatiot. Ez nem vonatkozik Dus­nokra, mely az érsek joghatósága alá tartozik; itt az érsek plébániát ala­píthat, s ha ez megtörténik, a fajszi plébános részére más utakon és eszkö­zökkel kell gondoskodni a kongruáról. 125 A fajszi plébánia sorsa még 1754-ben is bizonytalan. A prímás meg­bízásából az ő alá közvetlenül tartozó parochiák között Fajszot még mindig vizitálják és a Visitatio Canonicaban megállapítják, hogy a templom nagy­23

Next

/
Oldalképek
Tartalom