Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)
2. Átmeneti időszak a tanácshatalom kikiáltásától az Ideiglenes Alkotmány alapján megtartott választásokig, kb. április 10-ig terjed. 3. Az újonnan megválasztott tanácsok és direktóriumok működése a Tanácsköztársaság megdöntéséig. 4. A fehérterror első időszaka. Bár az anyag hiányos volta átfogó statisztika készítését kizárja, mégis szükségesnek tartottuk, hogy az 1918. január 1. és 1919. december 31. között tartott különböző gyűlésekről, illetve az azokról készített jegyzőkönyvekről táblázatot készítsünk. Ebben feltüntetjük az egyes időszakokban tartott testületi gyűlések számát. A járások neve mellett zárójelben közöljük, hogy az események idején hány községet foglaltak magukban, ez útmutatást ad a hiányok jellemzésére. Község neve, jeliege . KA KA co oo r-l T-i co a> T-H t—l I—I I— t K* CD OJ T-I T-H CT5 05 05 Oi T—I T—l C5 OJ £ X Jegyzet. C5 OS T-H T-t 05 OS Dombóvári járás (12 község) 1. Döbrököz nagyközség G 5 3 9 4 2. Mucsi nagyközség 4 2 — 6 7 3. Szakcs nagyközség 5 5 — 14 5 Dunaföldvári járás (14 község) 1. Bölcske nagyközség — — 2. Dunaföldvár nagyközség 7 12 3. Gérjen nagyközség 8 7 4. Györköny nagyközség 10 4 5. Németkér nagyközség 8 3 7 13 12 11 6 — hiányos 5 5 7 3 Simontornyai járás (22 község) 1. Gyönk nagyközség 2. Hőgyész nagyközség 3. Kalaznó nagyközség 4. Keszőhidegkút körjegyzőség 5. Kölesd nagyközség 6. Miszla nagyközség 7. Nagyszékely nagyközség 8. Pálfa nagyközség 9. Tolnanémedi nagyközség 10. Udvari nagyközség 7 8 1 8 4 5 5 — 12 7 3 — — 1 2 7 1 — 6 2 6 11 — 12 8 4 5 1 10 3 9 7 1 4 8 8 8 — 19 3 5 7 —. 17 g 2 1 —. 4 2 )5 Í: 22?
