Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

nappal azelőtt ellopták, s most a régi szokásoknak megfelelően „nyomozták" az állatokat. Azt gondolták, hogy Szűcs Márton hadnagy és társa személyében a tolvajokkal állnak szemben. Nem sokat teketóriáztak — félreérthetetlen husáng- és vasvilla-mozdulatokfcal elvették tőlük az állatokat, kezüket hátrakötötték, s ütlegelés közepette Varasdra kísérték, ahol a községi áristomban helyezték el őket. A félreértés könnyen elkerülhető, vagy tisztázható lett volna, ha Szűcs Márton és társa németül, Ceiler Ignár és társai pedig magyarul tudtak volna, s így akár szóban, akár a hadnaggyal levő községi bírói levéllel kitisztázihatták volna az ügyet. De mivel a két szembenálló csoport — anyanyelvén k^vül más nyelvet nem tudott, — csak egy nap múlva, a varasdi plébános közreműködésével sikerült Szűcs Mártonoknak a helyzetet tisztázni. A bíróságokon a per során érdekesen alakult az anyanyelvhasználat. „A nyilvános erőszakoskodás" miatt Ceiler Ignác és társai ellen indított bűnügyben a vádlottakat először anyanyelvükön németül hallgatták ki, a bonyhádi járásbíróság már magyar nyelvű jegyzőkönyvet vett fel, s ugyancsak magyarul történt 1854. május 4-én a szekszárdi társasbíróságon a vallomások hitelesítése. A vádlottakat védő prókátorok — nem vitatva a tettleges bántalmazás megtörténtét — a vádlottak tettét az objektív helyzet következményeként tüntették fel: „A keresők (mármint a vádlottak) kiknek elődeik és üköseik a 17. században Vürtembergából és Svábországból ide vándoroltak, gyermekeiknek és unokáiknak adták át azon honfiellenes elvet, amely szerint megelégedve apjuk és anyjuk nyelvével, azon hazának nyelvét, mely őket édes gyermekeiként táplálva anyai gonddal kebelén táplálta, elhanyagolni századokon át magukévá nem tették ... falujukban magyar embert meg nem tűrnek ... magyarul nemcsak beszélni nem tudnak, de úgy sem értenek, mint ahogy magyar ember a krími tatárok nyelvét nem érti... ... a harciak (a sértettek) viszont németül egy szót sem értenek... mi csuda tehát, ha ily körülmények között a nyelvek összekavarodása azt idézte elő, mint hason körülmény a bibliai Bábel torony építésénél.... ti. zavart." A védő igyekezete, amely a magyar anyanyelvű bírók nemzeti érzelmeire apellálva akarta a vádlottak egyedi bűnösségét csökkenteni, nem sok eredménnyel járt. A szekszárdi társasbíróság a vádlottakat elsőfokon 1 évi súlyos börtönre ítélte, mely büntetést a megyei törvényszék negyedévi börtönre mérsékelt. A Tolna megyei bíróságok 1850—1860. évek közötti tevékenységét rögzítő periratok nyomán a büntető igazságszolgáltatás kifejezetten átmeneti jellegű időszakának képe tárul fel. A bírói szervezet — és a hatályos büntetőeljárási jog — elsősorban külső, formai kritériumait tekintve — számottevően különbözött a szabadságharc előtti időszak hasonló célú intézményeitől, de jelentősen eltért — főleg tartalmi elemeit nézve — a kapitalizmus később kiteljesedő eljárásjogától és bírói szervezetétől is. A magyar társadalom rendi tagozódásának jogi felszámolása, a vármegyei, városi és úriszéki bíráskodás megszüntetése, a nemesek és nem nemesek ügyeiben előzőleg fennállott eljárási különbözőségek eltörlése ellenére a korszak büntető igazságszolgáltatását lényegében feudalista vonások jellemezték. E té220