Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

tartásával járó nehéz helyzet. A lakosság a folytonos követelések kielégítése következtében anyagilag teljesen kimerült. A bajok azonban nem korlátozódtak kizárólag a megszállt területekre, hanem országos viszonylatban is jelentkeztek. A dupla subsidium (háborús segély), a dupla contriibutio (hadi adó) a porciók és az átvonuló katonaság ellátása következtében a lakosság mindenütt elszegé­nyedett. Az árak állandóan emelkedtek, a pénz értéke romlott. így a hosszan tartó háború, a száztíz napos megszállás, nemcsak eseményileg, hanem gaz­dasági-pénzügyi és társadalmi téren is előrevetette árnyékát egy, az ország egész területén már korábban megindult szerencsétlen folyamat következ­ményeinek. Az 1809. évi felkelés tanulságai A nemesség legutolsó hadrakelése során a győri szerepléséből — bár ott még a linea-beli csapatok sem állták meg a helyüket — minden kétséget ki­zárólag bebizonyosodott, hogy a nemesi felkelés intézményét ebben az elavult ősi formájában többé fenntartani nem lehet, mivel a nemesi had így a modern hadviselésben sikerrel már nem alkalmazható. Erre a körülményre mutattak rá részben mindjárt az ütközet után, részben a sereg hazabocsátása alkalmával a feletteseikhez ós a megyékhez intézett jelentéseikben az inzurgensek parancs­nokai. Meskó tábornok, a Tolna megyeiek dandárparancsnoka például mindjárt a csata után, június 27-én, ezeket jelentette a nádornak: 1. „Fenséged kegyesen emlékezni fog arra, hogy a Nyitra és Vas vár­megyei zászlóalj nagyrészt ruházat nélkül és rossz állapotban érkezett Győrre, 2. hogy a gyalogság legnagyobb része rosszul van felfegyverezve és a hibás fegyvereket Győrig nem lehetett használható állapotba helyezni. Ez az állapot annyira romlott azóta, hogy a legénység felének nincs használható fegyvere. 3. A lovasság nagy része rossz nyereggel és kantárral vonult fel; az előbbi ok miatt az erőltetett menetekben és nagy fáradalmak közepette annyi lónak feltörött a háta, hogy majd a fele szolgálatképtelenné vált s jó ideig nem is lesz használható. 4. Ezen hadtestnek a legénység élelmezéséhez feltétlen szükséges tábori felszerelése is hiányzik, e miatt toz élelmezés végtelenül nehéz és elégedetlen­séget okoz." m A sereg hazabocsátása előtt pedig Mecséry József altábornagy, „a FeŐ Hadi Vezér Helytartója" és kerületi generális a Tolna megyei Karokhoz és Rendekhez intézett levelében megállapította, hogy „tizenkét esztendők lefoly­tában negyedik alkalmatosság vala ez (az 1809. évi), mellyben kedves Hazánk védelmében a Nemesség felkelésével nagy Áldozatokat tenni kénteleníttettünk: noha mindenkor számos Vitézek kiállottak légyen, mégis csak ezen negyedik­ben egyedül az En Kormányom alatt lévő Seregnek, úgy a Dunán innen való két, vagy három Ezrednek, lehete alkalmatossága a dühös ellenséggel szemben állani, vele megütközni, harcolni, vérét ontani. Mind a négy Nemesi Felkelésekben, szinte annyi terhes hibákat tapasz­talni és szemmel látni lehete; 172

Next

/
Oldalképek
Tartalom