Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

hópénze tábori ráadása 377 irt. 59 5/8 kr. 12 frt. 245 frt. 10 4/8 kr. 7 frt. 49 4/8 kr. 135 frt. 40 4/8 kr. 4 frt. 18 kr. 97 frt. 53 5/8 kr. 3 frt. 6 kr. 97 frt. 53 5/8 kr. 3 frt. 6 kr. 76 frt. 34 1/4 kr. 2 frt. 15 4/8 kr. 76 frt. 34 1/8 kr. 2 frt. 15 4/8 kr. 19 frt. 1 frt. 11 frt. 1 frt. volt. azt 500 forintért saját magának vásárolta meg. A tiszti lovak általában 200—500 forintos árban keltek el, míg a legénység lovai 150—290 forintért cseréltek gazdát. Sőt Velits István káplár szép, fekete herélt lováért Guttmann Jakab még 341 forintot sem sajnált megadni. A lovakat a megye így drágábban adta el, mint ahogy beszerezte. Igaz, hogy az áremelkedést az okozta, hogy az 1811. évi pénzdevalváció ekkor már előre vetette az árnyékát. Az első licitáción végeredményében összesen 17 551 forint vételár folyt be a megye felkelési pénztárába.

185 Eloszláskor a tiszteknek háromhavi gázsit, a legénységnek pedig strázsamestertől lefelé mindössze csak ötnapi zsoldot fizetett ki a vármegye az insurrectionalis cassá-ból. Perczel Ádám ezr. fhdgy Perczel József szds. Huszár János szds. Cseh Ferenc fhdgy. Pózner József fhdgy. Tibay Mihály alhdgy. Pintár János alhdgy. Haragos Pál főorvos Féld Péter trombitás A legénységnél Petróczy János és Imre János strázsamesterek öt napi zsoldja á 58 kr. 9 frt. 4 kr. 18 káplár öt napi zsoldja á 34 kr. 51 frt. 141 köz vitéz öt napi zsoldja á 16 kr. 188 frt. 7 tisztiszolga öt napi zsoldja á 16 kr. 9 frt. 5/8 kr. A kifizetett összeg összesen 1432 frt. 5/8 krajcárt tett ki. Ebből a 168 főnyi legénységi állományú egyénnek csak 257 forint jutott, a tiszteknek kifizetett 1175 frt. 5/8 krajcárral szemben.

186 Pedig talán a közvitézek is megérdemeltek volna legalább háromhavi zsoldot, mert arra jobban rá voltak szorulva, hisz a családban közel kilenc hónapig hiányzott a kereső kéz. A kifizetési listát szerkesztő „ibérelszámoló" megyei perceptor, Haragos Pál főorvos fizetését rosszul mutatta ki, mert annak a havi gázsija már a bevonuláskor is 24 forint volt, amit a megye alig egy hónap múlva 30 frt.-ra emelt fel,

187 tábori hozzáadását pedig havi 10 forintban állapította meg. De még így is kevesebb volt a főorvos havi pénze, mint egy alhadnagyé. A felkelők ezután hazatérhettek otthonaikba, de fegyverbe szólításukra többé már nem került sor, bár annak törvényes lehetősége még az 1848-as polgári forradalomig fennállott. Győr eleste után Napóleon hadai az ország nyugat-dunántúli részét: Győr, Sopron, Vas és Zala megyét szállották meg. Elfoglalták ezenkívül még Pápát is, sőt Veszprém és Fejér megyébe is behatoltak.

188 A 110 napos megszállás ideje alatt így csak ezeknek a megyéknek a lakossága került közvetlen érintkezésbe a francia katonákkal, akik az általuk terjesztett falragaszok útján igyekeztek elégületlenséget szítani a lakosság körében, eredményt azonban nem sikerült elérniök. 170