Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

faluban kvártélyozott. November 13-án a szabadságáról visszatért Pá^zthory ezredesikapitány ismét átvette az ezred parancsnokságát és úgy intézkedett, hogy a továbbvonulás során a „főstrázsamesteri 2. század (tolnaiák) Dégre szállíttassa magát. A főstrázsamesteri 1. szd. pedig Bolyháson és Szilason maradjon. Az ezredparancsnokság székhelye viszont Mezőkomárom lesz."

m Itt is állomásoztak addig, mígnem a nádor december 18-án hosszú levélben értesítette a megyét a sereg feloszlatásáról, illetve hazavonulásáról, 80 pontban írva elő a megyének a revízióval és elbocsátással kapcsolatos tudni- és tennivalóit.

189 Hazafelé vonulóban az ezred somogyi, baranyai és tolnai századait december 24-én Nágocson és környékén, a komáromi századot, pedig Hídvégen találjuk. Pászthory ezredes kapitány utolsó napiparanosát Nágocson 1810. január 1-én adta ki, amelyben kissé elérzékenyülve búcsúzott el bajtársaitól. Ebben a parancsban előírta azt is, hogy a századak mely útvonalon mennek haza megyéjükbe. E szerint „a Feő-Strázsa Mesteri 2.-ik századnak (tolnaiák) nem érkezett ugyan Marschrutája, de mivel Vármegyéjének a szélén vagyon s mindenütt könnyen elláttatik, Szexárdig pedig csak két stációt kell tenni, ahol az egybe gyűlt Karok és Rendek e holnap 4-ik napjára várják, tehát holnap regvei megindulhat. A többi, ja baranyai és .somogyi századok "még az míg az elmasírozásra parancsolat nem érkezik, a mostani szállásokon meg maradnak. A Feő-Strázsa Mesteri 2.-ik század is meg marad az Ezreddel való levelezésbe s közösülésbe, melly végre Szexárd és Nágots 'között ordinántzokat állítson fel, minden <más posztját pedig bé húzza. A közönséges Mars alkalmatosságával a legjobb rend ajáltatik, hogy utoljára a Somogyi-Ezred Név meg ne motskíttasson!.. "

iS1 A gyalogszázad Fehérvárról Kalózon és Simontornyán keresztül érkezett haza revízióra és elbocsátásra, amelynek időpontját Mecséry altábornagy a megyei állandó bizottsággal megegyezve 1810. január 18-ára tűzte ki. Előzetesen értesítette a generális a megyét arról, hogy „a szemlén a kineveztetett Andrássy generális úr a Hadi Biztossal egyetemben Szekszárdon megjelenvén a Tek. Ns. Vármegye Részéről kiküldendő Deputátus Urakkal egyetemben a felső Rendszabályok (80 pont) értelme szerint hajtsák végre a sereg revízióját és eloszlását."

I82 Andrássy tábornok azonban jelezte, hogy csak egy-két nappal a szemle előtt fog Szekszárdra érkezni, „Bizalommal kérte az Urakat, méltóztassanak az útmutatásul szolgáló 80 pontokat addig is vizsgálás alá venni, hogy a szemlét minél gyorsabban és tökéletesebben hajthassák végre."

1

*

3 A szemle a kitűzött napon ünnepélyes keretek között ment végbe. Azon a csapatok teljes tábori felszereléssel vettek részt. A felkelőkkel közölték, hogy megtérhetnek otthonaiíkba, figyelmeztették azonban őket, hogy az elbocsátás csak ideiglenes és bármikor készen kell állniök az esetleges újabb fegyverbe szólításra. A legénység a ruháját megtarthatta, de mivel az országgyűlés e felkelést három évre szavazta meg, még kétesztendei szolgálatra kötelezték őket. Ez idő alatt az egyenruhát minden felkelő rendben és tisztán tartani volt köteles. A fegyvereket és egyéb felszerelést a vármegye raktározta el. A társzekereket az alispán vette gondjaiba, az orvosszereket pedig átadta a megyei főorvosnak.

184 A lovakat a megyei insurrectionális cassa javára 1810. január 26-án nyilvános árverésen értékesítették, összesen 143 lovat adtak el elég elfogadható áron. Például Perczel József százados kapitány fekete-csillagos lovát 300 frt, kikiáltási ár mellett 420 frt.-órt vette meg Nunkovits Ferenc táblabíró. Huszár János másodkapitány pedig annyira megszerette az általa használt lovat, hogy 169