Tanulmányok Tolna megye történetéből 3. (Szekszárd, 1972)

elégséges arra, hogy a teljesen kiképzetlen újoncokból a magyar huszárság hírnevéhez csak megközelítően is méltó lovasokat neveljenek. A lovasezred rendelkezésünkre álló napiparancsaiból egyébként tiszta képet kaphatunk arról, hogy mily kezdetleges volt még június elején is a csapatok harci felkészültsége és kiképzése. Nagyszőllősön a június hó 1-én napvilágot látott ezredparancs például elrendelte, hogy „a kardok múlhatatlanul köszörültessenek; a lovak már egyszer mindnyájan patkoltassanak meg, főképpen pedig a lószerszámok összveszerkesztetvén, a Vitézek tanéttassanak meg a kantározásra, nye^gelésre és pakolásra. Minden helységben, hol századok vágynak, tartassék egy Lárma-strázsa (riasztó őrség), és két Ordonáncok, kiknek mindenkor felnyergelt lovakkal készen kell lenni. Mindegyik, ki strázsán, vagy őrön áll, tanéttassék meg abbeli kötelességére, hogy minden gyanús dolognak észrevételét, vagy csak hírét is tüstént jelentse be. ... Mihelyest a töltések, vagy tűzkövek megérkeznek, mindgyárt osztassanak ki a Vitézeknek és a pisztolyok oly lábra allé kiássanak, hogy minden órában azokat használni lehessen. Az őrségen, vagy ordinántzon való Vitézek mindenkor töltött pisztolyokkal legyenek, a tapasztalatlanok pedig tanéttassanak meg annak töltése módgyára és ininden szerencsétlenségeknek eltávoztatására, ahol kivált arra kell figyelmezni, hogy a pisztoly sárkánya soha felhúzva ne legyen."

m A parancs a továbbiakban arról szól, hogy „a gyakorlásban az legyen a fő cél, ami már több ízben is meghagyatott, hogy a Vitézek mindgyárt rendben állani tudhassanak. Az ő elosztásukat és azoknak commendánsait esmérjék. Az elő- és szomszéd emberektül egyik se szakassza meg magát, a rendbe' magokat összve ne nyomják és csendesen álljanak s meg ne mozduljanak.'

,]U A következő ezredparancsok a végőrök (előőrsök) és mezei strázsák nappali és éjjeli kötelességeinek a gyakorlásáról rendelkeznék. Figyelmeztetik a százados-kapitányokat, legyen gondjuk arra, hogy 48 óra után az őröket és a mezei strázsákat feltétlenül felváltsák, a gyakorlatokat pedig reggel 4—7 és este 6—8 óráig tartsák a nagy melegre való tekintettel. A Nagyszőllősön június 8-án kelt ezredparancs szerint már készülődtek a harcba indulásra. „A századok a magazinumból átvett holmikat azonnal oszszák ki — írta elő a napiparancs —, hogy mindenütt menetkész állapotban legyenek az emberek és az egész ezred. Mivel a Baranya megyei században kardok nincsenek, azok ezen századnak sem adathatnak, hanem a mik jiibáznak, azok eránt írattassék az Ns. Vármegyére, a felesleg való katonai öltözetek pedig specificaltassanak és akkor tétetik róluk rendelés" — fejeződött be a parancs.

110 Mindez hat nappal az ütközet előtt! Június 9-én már Pápán találjuk az ezredet, ahol az az ellenség közelében Győr felé volt indulóban. Erre való tekintettel Pászthory ezredeskapitány napiparancsában ekként rendelkezett: „Minden század elkészülve legyen az elmenetelre, minthogy az ellenségtől elegendő bátorságban nem vagyunk, holnap talán alkalmasént masérozunk, minden Század-Kapitánynál legyen egy Trombitás. Nállam az Ezr. Feö-Hadnagyi 2. századbéli Trombitás lészen a Strázsán. Midőn Lárma fújatik, tüstént mindnyájan kirukkollyanak a Vitézek. Az Ezr. Feő-Hadnagyi 2. század mindgyárt cda rukkol, ahol az 'Ezr. Feő-Hadnagyi 1-ső század Pikéten áll. Az Ezredes-Kapitányi Osztály magát a piarczon formállya, és ehhez kapcsoltatni fog a Feő-Strázsamesteri Osztály. Minden századból küldessék az Ezred Parancsnoksághoz egy olyan Ordonáncz, ki a maga Százados-Kapitányának u kvártém