Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

hogy Horváth Márk csak ígérte a védelmet, de még semmit sem láttak belőle. A szigetvári katonák nemhogy segítenék a nekik adózó várost más végvárak katonáival szemben, hanem „Tnykoron egybe találnak az Nagyságod népei az chyorgaiakkal, az kik ide fenth járnak, theháth nagy békességwel el mennek egymás melleth, azon kewzben ighen nyomorgathyák az zeghén kewrezthén népeth".

m A tolnaiak levelét szinte megismétlik az ikcseiek „byzon az, hogy my az érth atthok wolna az the N [agyságod] olthalma alá magwnkath, hogy the Nfagyságod] áthal efféle nywzoktwl, fozthokthwl mentségwnk lenne", de semmi hasznuk nincs belőle.*

03 Elképzelhető, hogy Horváth Márk igyekezett eleget tenni ígéreteinek (olvashattuk, hogy katonákat is küldött ki a falvak védelmére), és lehet, hogy törekvése eredményre is vezet, ha kizárólag a szigeti katonák járják ezt a vidéket. A végvári kapitányok azonban nem tisztelték egymás érdekterületét, és onnan hasítottak le egy-egy darabot, ahonnan tudtak. Tolna és a többi, ekkor még gazdag tolnai mezőváros kívánatos falat volt más várak katonái számára is. \ Különösen a csurgói hajdúk nem tudtak belenyugodni abba, hogy ez a vidék, amely korábban nekik adózott, Szigetvárhoz tartozzék. Biztonságérzetüket növelte, hogy maguk mögött tudták Zrínyi Miklóst, aki rossz szemmel nézte Horváth Márk hatalmának növekedését.

404 Az 1558-as szüreten elfogtak két tolnai polgárt, akik aztán 290 forinton váltották ki magukat. Másokon 45—50 forint sarcot vettek. A tolnaiak már szőleikbe sem mertek kimenni a városból, mert egy kimerészkedő társuktól 65 forintot és 12 ökröt zsaroltak ki a csurgói katonák. Nagy Gáspár tizedese, Nagy Sebestyén 2 tolnai lányt és 2 tolnai aszszonyt ragadott el Maiontárói, „mellyet mégh az kewzthewnk waló idegen feyedelem sem chyelekewzik".

m Az 1565-ös vizsgálat alkalmával a tolnaiak ugyanezzel vádolták Bornemissza Antal gyaloghadnagyot is.

406 A tolnai kereskedőket a Kálóczy András vezette csobánci hajdúk fosztották ki. Távoli végházak katonái is felkerekedtek jó nyereség reményében, és a veszélyekkel mit sem törődve Tolnát sarcoltatták. 1559-ben a gyulai haidúk (!) 125 ökrüket hajtották el. Még az egriek is károsították őket: A város igazolólevelet kért Horváth Márktól Egerbe Zolthay Istvánnak, Gyulára Bornemissza Benedeknek és Palotára Thury Györgynek, mert ezek a kapitányok nem hiszik el nekik, „hogy mi király ő felsége oltalma alatt vagyunk, és fizetést teszünk ö felségének".

m Különösen Nagy Gáspár és emberei, Korpády Gergely és Balogh Tamás ellen érkezett sok panasz. Nagy Gáspárék Varasdon megittak egy hordó bort, megölték egy négy forint ára ökrüket, élelmiszereiket elvették. Nagy Péter azon a címen, hogy „az wayda wram, Nagy Gáspár adoth énnekem tyteketh, az wr akarathyából thyzthewl", egész listát nyújtott be követeléseiről a mözsieknek. Megparancsolta, hogy a község egy felső ruhának való posztót, egy vörös felsőruhát (istamet, 18 gombbal), két papucsot, négy kapcát, ezenkívül Kun Tamás egy karasia nadrágot, Borsodi Mihály egy posztó istametet gombbal, Marcus egy vég gyolcsot küldjön neki.

408 Nagy Gáspár az eteiektől 235 forintot, két báránybőrrel bélelt mentét (négy ezüsthoroggal) és két köpenyeget zsarolt ki, miután rájuk üzent, hogy „ha megh nem sarcolwnk nekj, tehát reánk yw, városunkat megh égeti és megh dwlya, anak utána valamölyet kaphat Bennwnk, mynd zablyára hánya".

m Tizedesének, Nagy Sebestyénnek viselt dolgai még Csányi Ákos nádori helytartó figyelmét is felkeltették.

410 Öt vádolták 62