Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

séget, mindegy volt, hogy melyik várához tartozik ez a terület. A csurgói kato­nák adóztatásáról még a délnyugat-tolnai falvakban van tudomásunk. 334 A három nagy vár osztozkodásába még Allia Mátyás koroknai kapitány és az erőszakoskodásairól hirhedt Magyar Bálint tudott beleszólni. Az előbbi Anyavár tartozékait csatolta várához, 335 az utóbbi Palota körzetéből csipegetett le kisebb részeket. 336 A török hódítással nagyon sok birtok vált gazdátlanná, sok család ki­halt. A gazdátlanná vált birtokokat, birtoktesteket nagyrészt végvári katonák, főként tisztek kapták meg nádori vagy királyi adományként. A legjövedelme­zőbb birtokokat természetesen a környező végvárak kapitányai szerezték meg. A bátai apátság javait Horváth Márk szigeti kapitány kaparintotta meg patro­nusként azzal a feltétellel, hogy a terület felszabadulása után köteles Bátán szerzeteseket tartani, és azok ellátásáról gondoskodni. 337 Tolna városáért két nagyhírű XVI. századi törökverő vitéz, Thury György és Gyulaffy László vias­kodott. Thury csak akkor volt hajlandó a veszélyes helyen fekvő, rossz állapot­ban levő Kanizsa kapitányságát elvállalni, amikor 1567-ben a várost a király neki adta. 338 Eger vár védője, Dobó István 1561-ben lett Tolna megyei birtokos. Annak jutalmául, hogy Egert a töröktől, Újvárt pedig az erdélyiektől meg­védelmezte, és egy esztendeig testvérével, Dobó Domokossal együtt kemény rabságot szenvedett, megkapta Délnyugat-Tolnában Köblit, Szalatnakot, a két Bikáit, Kapást, Hillyét, Marócot, Boltát, Szoroszlót, Szoroszlószentmihályt, Zsibridet, Kerekligetet, Szemefalvát, Monyaróst és Kozárt. 338 Az alábbi felsorolással ennek a gyakorlatnak kiterjedt voltát szeret­nők érzékeltetni: Orosztonyi Péter, Nádasdy Tamás servitora és szenyéri kapi­tánya 1559-ben Kányát és Remetét kapta meg, 340 1560-ban pedig rokonaival együtt elnyerte Tamási várát és városát, Tengelicet, Hékutat, Nagy- és Kis­ireget, ősit, Tengöldöt és Cseh felét. 341 Az utóbbi adományozás jól mutatja a birtokviszonyok zavarosságát, hiszen ösi és Tengőid egy része a fentebb emlí­tett Bornemissza János családi birtoka volt. 342 Szokoli Pálffy Ambrus ugyan­abban az évben kérte meg Csányi Ákost, hogy szóljon érdekében Nádasdy Tamás nádornak: az ősi birtokai közelében fekvő és Kőmíves János halálával megürült Pari falut és bizonyos kónyi részbirtokokat szerette volna megszerez­ni. 343 Kérését a nádor hamarosan teljesítette. 344 Morgay János, Attinay Mihály és Izsák Mihály szigeti tisztek Csefő falut, 345 Bácsmegyei Simon szigeti lovas­kapitány és Draskovits János, a pécsi püspökség jövedelmeinek adminisztrátora Györkönyt, Dorogot, Szentlőrincet, Kis- és Nagyszabatont. valamint Bezeget kapta meg. 34 ' 1561-ben iktatták be Bosnyák Márton szigeti hadnagyot a Kis­maróc, Szentlőrinc, Kiskozár, Kedhely, Ábel és Köszvényes falvakban lévő rész­birtokokba. 34 ' Két év múlva az ugyancsak szigeti Eszpethey Balázzsal együtt megszerezte Nagy-, Felső- és Alsócsil prédiumokat és a csili, tormási, apari rész­birtokokat. 348 Aparon lettek birtokosok Szekcsői Máté, Istvánffy Pál és Medvey Benedek szigeti hadnagyok is. 349 1565-ben Miksa király Kozaratz Jánosnak, Berkovich Miklósnak és Perusevich Miklósnak Miczkilakot és Almást, 350 Zajecz Péternek ökörkutat, Bornyufalvát, Mőcsényt és Kismőcsényt adományozta. 351 (Mindannyian szigeti katonák). Zajecz azzal érdemelte ki az adományt, hogy Szigetvárnál egy szpáhit megölt párbajban. A birtokbaiktatásokat természetesen nem a helyszínen, hanem — a töröktől való félelem miatt — a közeli végvárakban tartották, a parancslevelek is általában tekintélyes végbeli vitézeket neveztek meg királyi emberként. Az 55

Next

/
Oldalképek
Tartalom