Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

Tolna megye a török hódoltság első évtizedeiben (1542—1566) Tolna megye védelmét Werbőczy Imre főispán, a megye egyik legnagyobb birtokosa szervezte és irányította. Buda elfoglalása, ami apja törökbarát politikájának bukását is jelentette, ráébresztette, hogy a gondjaira bízott tartományt, és azon belül saját birtokait csak fegyveres harcban védheti meg. Apja halála után Ferdinánd pártjára állt, 1542 elején már megjelent a besztercebányai országgyűlésen." Katonaállítás céljaira megkapta az egész Tolna megye és Somogy megye egy részének királyi adóját.

100 1541-ben a török sereg immár harmadszor vonult keresztül a megyén anélkül, hogy azt elfoglalta volna. A Buda megszerzését követő időszak állandó török beütései azonban nem hagytak kétséget afelől, hogy a török hadvezetés hamarosan kísérletet tesz a Buda—konstantinápolyi útvonal biztosítására, és ami ezzel egyet jelent, Tolna megye • elfoglalására. 1542-ben a török portyák már nemcsak a megye déli, hanem északi részét is fenyegették. A veszélyérzetet jól kifejezi a ferences rend nagykáptalanjának februári határozata, amely elrendelte, hogy Ozorán, több más rendházhoz hasonlóan, a törökök állandó beütése miatt két lovat és szekeret kell tartani, amelyeken a szerzetesek veszély eseten biztonságosabb helyre menekülhetnek.

101 Werbőczy is állandó portyákkal őriztette a megye déli határait. Egyik ütközetét Tinódi Lantos Sebestyén énekelte meg, aki Török Bálint fogságbaesése után az ő védőszárnyai alá húzódott, a „Verböci Imréknek Kászon hadával kozári mezőn viadalja" című versezetében. Kászon mohácsi bég és Werbőczy emberei gyakorta összemérték erejüket, sőt a párviadalok, „a vitézi próba" hírére még a szlavón végekről is sok török jött Mohácsra. 1542 márciusában Kászon hadai rabolni indultak Döbrököz felé. Werbőczyt a pécsiek figyelmeztették a közelgő veszélyre. Azonnal be is szállt Szász várába 225 lóval és 200 gyalogossal, de ott hiába várta a pécsiek segítő csapatait. A törökök közben rabjaikkal együtt a kozári mezőn (Ráckozár, ma már Baranya megye területén) ütöttek tábort. Itt lepte meg őket Werbőczy hada 25-én. Az összecsapás során Werbőczy lovát is levágták, és csak katonái gyors közbelépése mentette meg életét. Végül a magyarok győztek, 16 fogollyal, 90 levágott fejjel tértek meg Döbröközbe, és mintegy 220 rabot szabadítottak ki.

102 Természetesen a kizárólag védekezésre korlátozódó hadviselés nem hozhatott tartós eredményt. Ezt Werbőczy is tudta, és ezért állandó támadásokkal nyugtalanította Szekszárd t3rök őrségét. Előrelátható volt ugyanis, hogy ez a központi fekvésű vár az elkövetkező török hadjáratok során fontos stratégiai szerepet játszik majd, a sikeres védekezés előfeltétele tehát Szekszárd visszafoglalása. 1542 áprilisában Pest város tanácsa arról értesítette Perényi Pétert, hogy a hírek szerint a magyarok ostrom alá vették Szekszárdot, és a törökök Pestről 300 lovast és 200 gyalogost küldtek a vár felmentésére.

103 Mivel más adat erről az ostromról nem került elő, nem tudjuk, ki volt a támadó, de a későbbi események ismeretében biztosra vesszük, hogy a vállalkozásból Werbőczy Imre sem maradhatott ki. Lehet, hogy a néhány nappal korábbi kozári győzelem kedvező lehetőségeit akarta kiaknázni. Hadai ebben az évben szinte állandóan a megye már meghódolt részén tartózkodtak: szeptem23