Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

nem jutottak tovább. A széthúzás, a hatalmaskodások gyakorisága, úgy hisszük, eléggé bizonyítja, hogy a politikai élet irányítói, kevés kivétellel, nem voltak tisztában helyzetük ingatagságával.

80 Pedig az előjelek napról napra szaporodtak. 1529-ben a János király megsegítésére érkező szultán ismét, mint három évvel előbb, az eszek—budai hadiúton vonult észak felé. Hadai augusztus 20-án Kesztölcnél vertek tábort. Innen küldte ki Szulejmán Kücsük Báli izvorniki béget 500 szpáhival Perényi Péterért, akit a Sárvíz mellett fogott el Szerecsen János a magyar királyi koronával. A török had ezúttal lassan haladt előre, bevárva az élelmiszerszállító hajókat. Bár Ferdinánd portyázói több török takarmányozót elfogtak, a felvonulás zavartalanul ment végbe.

91 A török had hírére már júliusban ijedten rebbentek szét a Duna-parti mezővárosok: Kesztölc, Bátaszék, Ete, Ebes, Szekszárd és Paks lakói.

92 A lakosság példáját követve sorban szöktek el a túlparti Kalocsa gyalogosai. Baja Ferenc kalocsai káplán írta augusztusban Mihály kalocsai prépostnak, hogy nem mer átkelni Kesztölcre, mert attól tart, hogy ennek láttán a gyalogosok még jobban megijednek, és mindannyian szétfutnak.

93 A következő év nyarán Mehmet bég égette porrá Mohácsot, Báta fele is tűz martalékává lett.

84 1537-ben a ferencesek nagykáptalanja úgy döntött, hogy felszámolja paksi monostorát, és visszaadja azt kegyurának, a Pakosi családnak azzal, hogy bárki másnak átadhatja.

95 Két évvel később ismét Báta esett áldozatul a török beütésnek. Aleander pápai nuncius jelentette Bécsből, hogy a törökök Báta egész lakosságát, kb. 10 000 embert, elhajtották. A nuncius megérdeklődte az esztergomi érsektől, hogy mit tud erről, á számára ismeretlen városról. Várday Pál érsek elmondta, hogy a városban, amikor ő utoljára látta, 200 ház állott, úgy tudja azonban, hogy az utóbbi időben a lakosok száma nagyon megnőtt, mert a szomszédos falvakból sokan beköltöztek oda. A nuncius számadatát Várday magyarázata ellenére sem fogadhatjuk el. Még akkor is túlságosan magas ez a szám, ha hitelt adunk Kónyi Mária feltételezésének, amely szerint a törökök valószínűleg a búcsújárás napján törtek be a városba.

88 Kizártnak tartjuk azt is, hogy a törökök a város egész lakosságát elhurcolták volna, Báta ugyanis néhány évvel később már jelentős adóval szerepel a török összeírásokban. Történeti irodalmunkban általánosan elfogadott az a vélemény, hogy a mai Magyarország területén Buda elfoglalása előtt nem állomásozott török helyőrség. Mégis úgy hisszük, hitelt vagy legalább is megfontolást érdemel az egyik XVI. századi magyar krónika híradása Szekszárd várának 1541 előtti elfoglalásáról. Ebben, a váradi békekötésről szóló bejegyzés után, azt olvashatjuk, hogy „Kaszon vajda Pesttül indulván, Szekszárdot megszállá (ostrom alá vette), megveví, megígetí és béli az ő nípit szállítá". Eszerint ez az esemény 1538 februárja után történt.

97 Szekszárd bevételéről — ezen kívül —, sem a 'magyar, sem a török források nem emlékeznek meg az 1541-es hadjárat eseményei sorában, márpedig biztos tudomásunk van arról, hogy Buda elfoglalása után török őrség tanyázott benne. Héderváry Lőrinc már 1540. novemberébén arról értesíti öccsét, Györgyöt, hogy a hírek szerint 60 000 török táborozik Szekszárd alatt.

98 Ez az adat jelentheti azt is, hogy a vár valamelyik János-párti úr kezén volt, de sokkal inkább sejteti azt, hogy a török birtokolta a várat. 22