Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
állandó párt változtatás és az esztelen birtokadományozás következményeit: Amíg ugyanis Ártándy birtokon belül volt, Ferdinánd Nagy Imrét tekintette jogos tulajdonosnak. Ferdinánd szemében Ártándy a halálával nyilván megváltotta magát a hűtlenség vétkétől, de ez a tényleges birtokviszonyokat éppen olyan kevéssé érintette, mint korábban a Nagynak tett adományozás. A zavarok csak fokozódtak akkor, amikor Buda elfoglalása után Szapolyai pártja részint Erdélybe húzódott, részint szétporlott. A tegnap még János-párti nagybirtokosok Werbőczy Imre vezetésével Ferdinánd mellé álltak. Ennek következtében Ferdinánd törhetetlen hívei csak korlátozottan érvényesíthették igényeiket. Példaként említjük, hogy néhai Buzlay Mózes javaiból Szil mezővárost, egy csanádi részbirtokot és Cser pusztát Vels Lénárd, Ferdinánd főkapitánya abonyi Mutnoky Mihálynak adta. Ugyanezeket a birtokokat Török Bálint is megkapta Izabella királynétól, és továbbadta familiárisának, Komornik Jánosnak, s ez utóbbi ténylegesen birtokolta is azokat. A két fél hosszasan pereskedett, végül 1542-ben kiegyeztek, és megfelezték a birtokokat és tartozékaikat. Mutnoky kapta a szili nemesi kúriát a hozzá tartozó szántóföldekkel, rétekkel, legelőkkel, gyümölcsössel, a két szili halastó közül a jobbikat és hasznosabbikat, az egyik szanási szőlőt, a kisebbik szili haltartó rekeszt („vulgo Haltharto vocato") valamint az összes lakott és néptelen telek felét. A másik fél Komorniké maradt, és elhatározták, hogy közös erővel számára is hasonló haltartót készítenek. 86 János király 1529-ben a mohácsi mezőn rótta le háláját Szulejmán szultánnak a török hadak által nyújtott segítségért. A tárgyalásokra mindössze három leghűségesebb híve, Werbőczy István, Pöstyéni Gergely és Ártándy Pál kísérte el. 37 Az idők folyamán mindhármuk jelentős nagyságú Tolna megyei birtokra tett szert. A belső háborúk korában ők és más János-párti urak ültek a tolnai várakban. Jelenlétük nagyrészt biztosította Tolna megye szilárd hűségét Szapolyaihoz. Ezt csak időről időre törte meg Török Bálint és Kápolnay Ferenc mozgolódása. A köznemesség, amelyet a familiaritás ezer szála kötött a nagybirtokhoz, annak állásfoglalását követte. 88 Az egyház is a világi nagybirtok után igazodott: 1539-ben a bátai apát egy aranyozott kupával kedveskedett János királynak. 8 * A megyei nagybirtokosréteg többnyire egységes János-pártisága kiküszöbölte a megye életéből a pusztító, tartós hadjáratokat, a seregek garázdálkodását. Ez a körülmény annak ellenére, hogy a feudális anarchia ijesztő méreteket öltött, pozitív hatással volt a megye életére. A Szapolyai-párt uralma azonban, véleményünk szerint, mégsem volt ily egyértelműen pozitív. A török hadak, mint János szövetségesei portyáztak az országban, természetes tehát, hogy Tolna megyében semmiféle ellenállással nem találkoztak. Mesztegnyői Szerecsen János egyenesen kiszolgáltatta a szultánnak az elfogott Perényi Pétert. A Tolna megyei várurak törökbarátsága révén a konstantinápoly— budai hadiút egyik fontos szakasza vált akadálytalan török felvonulási vonallá. A magyar feudális uralkodó osztály nem vonta le a mohácsi csatavesztés konzekvenciáit. A két király küzdelmében alig látott többet, mint birtokszerzési alkalmat. A János-párt pontosan fordítva értékelte Szapolyai és a szultán szövetségét, mint az a valóságban volt. Nem vette észre, hogy nem Szapolyai használja fel a szultánt a belső háborúban, hanem a szultán húz hasznot a pártküzdelemből a behatolás előkészítéséhez. Bár a kor egyes szereplői felismerték a török barátság veszélyeit, a váradi béke létrehozásánál azonban 21
