Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

Ifj. Szakáiy Ferenc: Tolna megye negyven esztendeje a mohácsi csata ntán (1526—1566) A mohácsi csata után Szulejmán szultán győztes serege, támadástól tartva, néhány napig a csatamezőn vesztegelt, majd megindult Buda felé azon az úton, amelyen néhány héttel korábban II. Lajos magyar és cseh király kicsiny seregét látták dél felé haladni. A török hadak, a megye történetében először, szeptember 3-án léptek Tolna megye területére.* Űtjuk mocsarakon keresztül vezetett, amelybe a lovak farig süllyedtek, majd Kesztölcnél, Bátaszék mellett, tábort vertek. A következő napon „kihirdették a táborban, hogy a seregben levő hitvány (keresztény, fogoly) férfiakat hányják kardélre, az asszonyokat pedig ne adják el, hanem bocsássák szabadon. Ezért tehát nagyon sok gyaurnak vágták le a fejét. Azután az a tilalom adatott ki, hogy senki ne menjen portyázni". A győzelem hírével futárok indultak a hatalmas birodalom minden főbb városába. Szekszárd mellett elhaladva szeptember 6-án Tolna fölött, 7-én Dunaföldvárnál állt a török sereg.

1 Az utóbbi állomáson járult a szultán elébe a budai zsidók küdöttsége, amely halotti lepelbe takarva magával hozta a város kulcsait. A hódító kegyes kedvében volt, szívesen fogadta őket, vezetőiket megajándékozta.

2 A céltudatosan előrenyomuló török had mögött, a csatamezőn tömegsírokba hantolták az elesetteket, köztük minden jel szerint János szekszárdi apátot

3 és nyilván nem egy Tolna megyei nemest; a had előtt pedig a menekülők áradtak észak felé. Valószínűleg ekkor rejtették el a Kölesd melletti Duna-parton azt a vaspántos, négy lófej alakú lábon álló ládát, amelyben a múlt század húszas éveiben nagy számú ivóedényt találtak. A tárgyakról a beléjük karcolt nevek alapján megállapítható, hogy a Sárkány család tulajdonában voltak.* Kutasi Mihály, a faddi Szent Márton egyház plébánosa menekülés közben elvesztette temploma kincseit, két aranyozott ezüstkelyhet és egy ezüst úrfelmutatót.

5 A mohácsi csatavesztés hírére a bátai Szent Mihály arkangyalról elnevezett apátság szerzetesei, néhány polgár segítségével észak felé menekítették az apátság kincseit." Bátát az ún. „szent vér ereklye" tette országos hírű zarándokhellyé és egyházi felszerelésekben gazdaggá.

7 A Hunyadi család különösen nagy szeretettel ragaszkodott hozzá, nyilván azért, mert a város mellett győzte le Hunyadi János 1446-ban Garai László hadait.

8 Hunyadi Jánostól Corvin Jánosig a család minden tagja ajándékokkal gyarapította az apátság vagyo*Tolna megyén a XVT. századi, a mainál lényegesen nagyobb Tolna megyét értjük, amely magában foglalta a mai Somogy megye keleti sávját és Baranya megye északnyugati részét is. 5