Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

gyelmed az köcskeméti taraczkokat az Dunapartra hozattatván Földvárhoz, sánczot csináltattasson, hogy az kompokat megoltalmaztathassa", a Duna— Tisza közi városokat hívja fegyverbe, „és említett Földvárnál táborba szállván, Deák Ferenczczel, Bakóval és Bai Lászlóval gyüvendő hadakkal megegyezzék, és jó karban hagyván azon portusnak (rév) állapotját, legalább az hadnak felé­vel által költözzön, Eszterhaz Dániel urammal untalan" maradjon kapcsolatban. „Én Isten kegyelméből csak valami hajdút várván, hogy ezen obsidiót (t. i. Eger ostromát) helybe hagyhassam, azonnal indulok, és vagy vak vagy hat, az Du­nán által menvén, megújítom az dolgokat, csak Kegyelmed azon földet unta­lan bíztassa." 60 Április 4-én újra nyomatékkal megismétli parancsát: Károlyi a melléje rendelt hadakkal „menjen Földvár felé, hova is magával a Kecske­méthen lévő ágyukat elvivén", azon földvári átkelőt igyekezzen sánccal meg­erősíteni „melynek elkészítésére ahhoz alkalmatos s jól értő emberünket is kül­döttük Kegyelmed mellé, hogy ha szintén a ráczságnak mi excursiója (támadá­sa) lehetne is, azon passust, s úgy azon districtust (körzetet) is, míg magunk na­gyobb erővel arra az földre érkezünk," megtarthatja. 61 A fejedelem tehát döntő fontosságot tulajdonított Földvár megtartásá­nak, elsősorban a tervei szerint rövidesen meginduló ellentámadás kiinduló­pontjának tekintette a várost és erődöt. Alig van nap április folyamán, hogy a fejedelem ne intézett volna rendeletet a legkülönbözőbb személyekhez Föld­vár megtartása, a dunántúli új támadás előkészítése ügyében. Türelmetlen volt, szeretett volna azonnal indulni Dunántúl megmentésére. Április 7-én Eszterházy Dánielnek küld részletes utasítást, Fej érvárra. „Tudja az Isten, mentem volna már ha csak velem való lovassággal is, bár­csak az szükséges gyalogom, kit is naponkint várok az Tiszántúl való földről, elérkezett volna, mivel az vár (Eger) faláig vivén az munkát, én bombardiro­zására már is feles készületet tévén, teljességgel elhagynom nem lehet. Idegen hadat két három ezerig való haddal, magyarral elküld,öttem Andrási Istvánhoz, hogy mentül hamarább által menjen a Dunán; magam is jó karba hagyván itt az dolgokat, azonnal megyek édes hazám szolgalatjára." 62 Ugyanaznap két rendeletet is kibocsátott a dunántúli megyékhez, köztük Tolna megye nemes­ségének éti tisztikarának Is Simontornyára. Ezekben szigorúan megparancsolj? a lappangó, szökött katonák összegyűjtését, táborba küldését, mert megindul a rác nemzetség ellen. 63 Bár Bercsényi nem értett egyet sem a fejedelem Eger alatt időzésével, sem a rác hadjárat tervével, 64 április eleje óta Rákóczi egyre nagyobb figyel­met szentel a délről fenyegető rác támadás híreinek. Április 9-én arra utasít­ja Károlyit, hogy egyelőre várjon a Dunán való átkeléssel, ellenben „az Du­nán lévő passust sánczot Kegyelmed" jól megerősítvén, állandóan portáztasson Szeged felé. 65 Másnap, április 10-én közölte Károlyival, hogy megindítja For­gách Simont Dunántúlra. „Kegyelmed azért az mint tegnapi levelünkből is megérthette, maga Deák Ferencz és Bajy László híveink ezerekbéli hadainkkal, a míg oda érkezünk, Földvárnál légyen oly szorgalmatos vigyázásban, szünte­lenül az portázást folytatva Szeged felé, hogy azon rácz ellenség" betöréseit meghiúsíthassa. 66 Délről egyre fenyegetőbb hírek érkeztek a rácok mozgolódásáról, északnyugat felől Heister csapatai közeledtek s április 9-én elfoglalták Székes­fehérvárt. 6 ' A Károlyi vereségével kirobbant krízis elérte csúcspontját. Nem­9h

Next

/
Oldalképek
Tartalom