Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

vezték meg. A Kaposmenti járás (szolgabíró: Fornády Benedek) falvai ma is mind Tolna megye területén fekszenek. Keleti határa hozzávetőlegesen a Kapós, északon a Felsőnyék—Ozora—Gyánt, délen a Kurd—Gyulaj—Nagykónyi vonal zárta le.

17 A másik jegyzék a következő évben készült, azonban csak az utóbb ismertetett járás adatait tartalmazza. Ekkor Tormásy Imre szolgabíró járásának mondják.

18 Ennek az összeírásfajtának egysége, a porta, a birtokos tulajdonában levő ideális gazdasági erőt mutatja

v és így sem a telkek, sem a jobbágynépesség számának meghatározására nem alkalmas.

19 Arányaiban azonban mégis jellemezheti a birtokviszonyokat, és elsősorban a nemességet. A két dikajegyzék értékét, tartalmi gazdaságukon túl az adja meg. hogy szinte a megye elfoglalása előtti utolsó pillanatban vázolják fel egy bukásra ítélt, napról-napra pusztuló társadalom körvonalait. Hiányosságuk, hogy a megyének csak kisebb, kevésbé gazdag részét érintik. Acsády Ignác, aki először ismerte fel e források fontosságát, és tett kísérletet felhasználásukra, ezt a tényt figyelmen kívül hagyta. Minden további nélkül összehasonlította az 1495-Ös, teljes összeírást az egyre kevesebb járást tartalmazó 1542-es és 1543-as rovásokkal. így természetesen a pusztulás valóságban is jelentős méreteit katasztrofális arányúvá növelte.

20 Tolna megye középkori birtoktörténete teljesen feldolgozatlan, és ezért célszerűnek látszik a két összeírás adatait összefoglaló táblázatban közreadni: 9