Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
173. HKA. Konscr. Fasc: 3. Ebesnél ós Szekszárdnál. 174. Velics—Kammerer II. 418. 1. 1570/71. 175. Uo. I. 196. 1. 176. Káldy-Nagy: A budai szandzsák. Földvár. 177. Veíics—Kammerer II. 363. 1. 178. Uo. II. 334., 337. és 338. 1. 179. HKA. Konscr. Fasc: 3. Kövesdnél és Mohánál. 180. Uo. Nádasdnál: „propter sterilitatem agrorum". 181. A táblázat forrásait lásd a 154. jegyzetben. 182. Holub: Ete 9. 1. 183. Káldy-Nagy: Tolna 579—580. 1. 184. Velics—Kammerer: II. 336. 1. 185. Uo. 334—335. és 338. 1. 186. Uo. 334—338. 1. 187. Káldy-Nagy: Tolna 580. 1. 188. Káldy-Nagy: A budai szandzsák. Földvár. 189. Perjés Géza: Mezőgazdasági termelés, népesség, hadseregélelmezés és stratégia a XVII. század második felében (Értekezések a történeti tudomány köréből. Üj sorozat. 29.) Bp., 1963. 43—47. 1. Számításai szerint egy ember évi gabonaszükséglete 3—4 q-ra tehető. — összehasonlító adatok: Bácskai Vera: A gyulai uradalom mezővárosai a XVI. században. Agrártörténeti Szemle 9 (1967) 451. 1. 190. Velics—Kammerer II. 95—96. 1. 191. Káldy-Nagy: A budai szandzsák. Földvár. 192. Káldy-Nagy: Tolna 584. 1. táblázata. 193. Velics—Kammerer II. 93—94. 1. 1549-ben Pakson 90 gabonatermelő közül mindössze 3-nak volt csekély mennyiségű árpája. 194. Uo. II. 95. 1549-ben Pakson 79 termelőnek 7530 kéve kendere termett, Bölcskén 13 termelő 51 csomó és 6 kéve lentizedet adott, ugyanitt a lenmagtized 50 liter volt. — Uo. II. 257. 1. 1560-ban Földváron a lenmag tizede 15 fertály = 750 liter. — Pakson a kendertermeilés nagyon visszaesett 1565-re. Ekkor már csak 80 akcse váltságot fizettek utána. 195. Káldi-Nagy: Tolna 581. 1. 196. Uo. — HKA. Konscr. Fasc: 3. Néhány helység (Mecseknádasd : Bátaszék, Kövesd, Nyirzó) lakói juhot is adtak. 197. Káldy-Nagy: Tolna 584. 1. táblázata. 198. Káldy-Nagy: A budai szandzsák. Földvár. 199. HKA. Konscr. Fasc: 3. a legtöbb helységnél bejegyezték az ajándékot. 200. HKA. Konscr. Fasc: 3. Bátánál: „piscina est una ad ecclesiam pertinens, quam parochus ibidem possidet". — Uo. Ebesnél: a halastavat az eteiek használják — Apátinál: 1 halastó, most deserta. 201. Uo. pl. az eteiek és a tolnaiak kötelesek vizákat adni. 202. Gerlach 13. 1. 203. Glaser Lajos: Dunántúl középkori úthálózata Sz. 63 (1929). 140—141., 150. 1. 204. Dernschwam 267. 1. — Thury II. 332. 1. 205. OL. Dl. 88937 és 88938. 1505. júl. 28. a szekszárdi konvent jelentései. 206. Kubinyi András: Budafelhévíz topográfiája és gazdasági fejlődése. Tanulmányok Budapest múltjából 16 (1964). 109. 1. — OL. Dl. 32#85. 207. Velics—Kammerer I. 29—30. 1. 208. Uo. II. 141—143. 1. 209. Uo. II. 261. 1. 1560. jún. 25. —. 1562. máj. 3. 210. Uo. II. 259—261. 1. 211. Uo. II, 292. 1. 1564. jan. 15. — febr. 12. 212. Komáromy: Verbőczy 294—295. 1. 213. HKA. Konscr. Fasc: 3. „Forum hebdomadale singulis diebus dominicis". 2-14. ETE. V. 577—578. 1. 1551. aug. 20. 77
