Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5
rajtuk keresztül. 1544. augusztus 30. és 1545. január 12. között az átkelőhelyek bevételei akcsében így alakultak:™ 7 Marha Bor Átkelési illeték Egyél Paks 1440 3392 2845 2584 Dombori 7632 137 1049 2059 Tolna 3947 14 790 — 6283 Báta 5344 3701 6646 8964 18 363 22 020 10 540 19 890 Ezek a számadatok a harcok következtében visszaesett áruforgalom arányait tükrözik. Igazolja ezt a tolnai vám- és révjövedelmek alakulása az 1559. március 14 és július 11 közötti időszakban. Ekkor nem egészen öt hónap alatt, 102 747 akcse bevételt jegyeztek be a defterekbe, a 15 év előttinek csaknem az ötszörösét. A Tolnánál elvámolt áruk közt ekkor is a bor vezetett, de már boron és marhán kívül iparcikkek (posztó, vászon stb.) és só is elvámolásra kerültek. 2 " 1 Ezek a számadatok azonban viszonyítás hiányában nem lennének eléggé érzékletesek. A vámtételek helytől és időtől függően változtak, és ezért az egységek hordó- és marhaszámra való bontása hamis eredményekre vezethetne. Sokkal célszerűbb a Tolna megyei átkelőhelyek forgalmát más, országos jelentőségű vámok forgalmával összevetni. 1560 és 1562 között a földvári marhavám 105 045, a paksi 16 062, a tolnai 171 019, a bátai 36 151 akcse volt. 209 (Tolna adata azért is figyelemre méltó, mert 1559-ben a marhahajtásból származó jövedelem, a borhoz képest még elenyészően csekély volt.) A Tolna megyei átkelőhelyek nem versenyezhettek a budai (ekkor: 1 408 239 akcse) és a váci ekkor: 1177 377) vám bevételeivel, de messze felülmúlták Hatvan, Fülek, Ráckeve forgalmát. 210 Az alföldi marha Budán és Vácon keresztül jutott el a királyi Magyarország és más tartományok piacaira, ez magyarázza a hatalmas bevételt. A Tolna megyei átkelők jövedelme csak a Duna balpartjáról (kelet— nyugati irányban) az Itália, Karinthia és Bécs felé irányuló marhakereskedelemből származhatott. A megye kereskedői zömmel ebben vehettek részt, egyes kereskedők azonban az észak—nyugat felé menő marhakereskedelembe is bekapcsolódtak: 1564 elején Lantol László bátai lakos (Kun Balázs és Víg Tamás ráckevei polgárokkal társulva) 1240, Szabó Mátyás tolnai lakos pedig 218 darab szarvasmarha után fizette meg Vácott az egy gurusos vámot. 211 Báta vásárairól már esett szó. Ezek a háborús időkben sem szüneteltek. Mekcsey István és Istvánffy István szolgái 1543 elején megtámadták Bátát, és az éppen ott tartózkodó siklósi, pécsi és szegedi kalmárokat kifosztották. 2 " Étén vasárnaponként tartották a hetivásárt. 213 Bizonyára Tolnán is minden héten volt sokadalom. Messze vidékről sereglettek oda az árus emberek. Várday Pál esztergomi érsek emberét Salm generális küldte Tolnára egy hajórakomány — közelebbről meg nem nevezett áruval —, ez azonban Ráckevinél nem jutott tovább, mert ott egy mészáros bizonyos tartozások miatt feltartóztatta. 214 A tolnai és bátai vásár jelentős sókereskedelem színhelye volt. A szigetvári vámnaplóba bejegyezték, hogy 1560-ban Képíró András és Paksi András bátai polgárok a bátai vásáron vett 245 darab sót vittek át a vá40
