Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)
Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267
keiket jó minőségben, teljes mértékkel és jutányosán sserezhessék be, s emelett fogyasztásuk arányában megtakarításokat, sőt tőkegyűjtéseket eszközöltessenek." 175. TmL Alispáni iratok 222/1886. A pécsi kereskedelmi és iparkamara 1886. december 29-iki közgyűlési jegyzőkönyve. VI. évfolyam. Pécs 1887. 176. Az 1875. évi XXXVII. törvénycikk 248. §-a értelmében feloszlathatok azok a szövetkezetek, akik rajtuk kívülállóknak is kiszolgálnak boltjaikban. A Tolnamegyei kereskedők indítványai megtalálhatók a Tolna megyei Levéltár 513/1888. sz. Alispáni iratok mellékletei között. 177. TmL. Alispáni iratok, 1781/1899. 178. TmL Alispáni iratok, 222/1886. 179. TmL Alispáni iratok, 1697/1898. 180. TmL Közlöny, 1910. február 17. 181. Közlöny, 1909. augusztus 19. 182. Stat. Évk. Uj folyam. XVIII. 1910. 164. o. 183. Stat Évk. Uj folyam. XX. 1912. 107. o. 184. Stat. Évk. Uj folyam IX. 1901. 104. o. 185. Tolnavármegye. XIX. évf. 24. sz. A tej szövetkezetek fejlődését ábrázoló statisztikai táblát a Magyar Statisztikai Évkönyv 1900—1914. évi köteteinek adataiból képeztem. 186. TmL Alispáni iratok, 661/1890; 296/1891; 423/1893; 1697/1898. 187. TmL Alispáni iratok, 423/1893; 1781/1899; 6839/1909. 188. Közlöny. 1875. júl. 28., 1876. december 20., 1890. december 21., 1893. november 12. és december 10. számok, továbbá Tolnavármegye XVI. 27. szám, 1906. 189. Közlöny, 1893. január 1. szám. 190. Közlöny. 1911. december 31. szám. 191. TmL Alispáni iratok, 6611890; 1781/1899; 6839/1909. 192. Tolnavármegye. XIX. évfolyam 1909. június 13. 193. Berend Iván—Ránki György: Magyarország gyáipara az imperializmus első világháború előtti időszakában 1900—1914. Bp. 1955. 243—249. o. A magyar ipar kifejlődésének mélyreható elemzése megtalálható. 194. Közlöny. 1906. június 21. 195. TmL Alispáni iratok. 541 és 743/1900 sz. 196. TmL Alispáni iratok, 12790/1906. sz. 197. TmL Alispáni iratok, 661/1890. sz. 198. Közlöny 1890. évi számaiban a szekszárdi Salamon-testvérek a konyakot a kolera és egyéb járványos betegségek elleni gyógyszerként ajánlják. 199. Bezerédj István és a százéves szekszárdi kaszinó. Szekszárd, 1942. Sze"k.: Bodnár István. 200. Közérdek 1905. december 16. szám. „Falusias jellegéből, hogy lehet rövid időn belül egy-egy városrészt kivetkőztetni, s városias köntösbe öltöztetni, erre szemmellátható példa a kaszinóbazár és a Diczenty-féle ház előtt való része városunknak... A kaszinóbazár előtt való korzón mozgalmas, eleven világ van már most is, pedig az üzletek jórésze ki sincs nyitva."' m 333
