Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

> tő mérvben csekélyek, oly annyira, hogy a földmíves osztálynank alig jut több, mint adóra és kis télire való." 147. TmL Alispáni iratok, 661/1890. A pécsi kereskedelmi és iparkamarának jelentése a kerületét képező Baranya, Somogy, és Tolna megyének, továbbá Pécs szab. kir. városnak általános gazdasági, kereskedelmi, ipari és forgalmi viszonyairól az 1890-ik évben. Pécs 1891. 148. TmL Alispáni iratok, 513/1883, illetve 722/1885. 149. TmL Alispáni iratok, 222/1886; 513/1888; 308/1889; 661/1890. A fontosabb fakereskedők: Bubonyik Lajos, Taubner, Ludvig tolnai, Fleisch Ödön és Horváth János szekszárdi, Spiegel Henrik bátaszéki, Steiner Fülöp dunaföldvári, a Gráf testvérek pincehelyi telepükkel. 150. TmL Alispáni iratok, 513/1888. Fleischmann Lipót hőgyészi és Lorn Adolf gyönki kereskedők fatelepi forgalma mellett jelentős a terményfelvásárlás. Fleischmann üzleti tevékenységét vegyeskereskedéssel is megtoldja. 151. TmL Alispáni iratok, 661/1890. 152. TmL Alispáni iratok, 222/1886 szám, mely a pécsi kamara 1886. március 19-iki közgyűlési jegyzőkönyvét tartalmazza. 153. TmL Alispáni iratok 661/1890. „Ami pedig a kamara azon további panaszát illeti, hogy a Budapest—pécsi vasútállomásáról a déli vasút némely stájerországi és karintiai állomására rendelt gabonaküldemények után életbeléptetett közvetlen díjtételek útján a dombóvári gabonapiac jelentőségéből Szakály-Hőgyész javára megfosztatik, megjegyzem, hogy az utóbbi állomás díjtételeinek leszállítása a versenyviszonyok nyomása alatt létesült." (Baross) Forrásanyag: A pécsi kereskedelmi és iparkamara 1890. évi június 25-iki közgyűlési jegyzőkönyve. IX. évfolyam. Pécs, 1890. 154. TmL Alispáni iratok, 308/1889. 155. TmL Alispáni iratok, 722/1885. 156. TmL Alispáni iratok, 1127/1887 és 1875. évtől a Tolnamegyei Közlöny farsangi, húsvéti, karácsonyi és szilveszteri példányai. 157. Közlöny 1875. október 20. és 1881. december 1-i száma. 158. TmL Központi főszolgabírói iratok, 6184/1884. 159. TmL Alispáni iratok, 238/1883; 722/1885; 222 1886; 513 1888; 308/1889. szám. Néhány nevezetesebb társascég: Borovicz Soma és József Dunaföldvárott, PolIák és Steiner, majd Fuchs és Weisberger Szekszárdon. Taubner és Ludvig Tolnán, a Fried-testvérék Bonyhádon, Junker és társai Miszlán stb. 160. Közlöny 1904. január 4. 161. A Sárközi földek sajátosságairól dr. Pataki József: A Sárköz természeti földrajza című tanulmányában nyújt igen értékes felvilágosítást. 162. TmL Alispáni iratok, 1394/1909. Schwartz Hugó — 1909. február 26-iki névmagyarosítása után Fekete Hugó — pécsi születésű szekszárdi kereskedő üzlete a bazársoron „Magyar Árucsarnok" cégtábla alatt működött. Divatáru-, illatszer-, ajándék- és játékárukészlete az élvonalba tartozott. 163. TmL Alispáni iratok, 4355/1911. 164. Közlöny, 1910. március 31. 165. Honi ipar. Bp. 1913. december 15. 166. Stat. Évk. Uj folyam. 1901. és 1913. évfolyam adatai alapján. 167. Stat. Évk. Uj folyam. 1910. évi adatai és a pécsi kamara 1890. évi jelentése alapján. TmL Alispáni iratok, 661/1890. 168. Stat. Évk. Uj folyam. XXII. 1914. évfolyam 24. o. 169. TmL Alispáni iratok. 541/1900. A pécsi kereskedelmi és iparkamara „a házalasl nyíltparancs 11 §-ában fenntartott jogok épségbentartását a szabályrendeletben biztosítva látván, annak jóváhagyása ellen észrevételt nem tett." 170. TmL Alispáni iratok, 850/1908. A szekszárdi 1928/1906. évi szabályrendelet a belügyminisztérium huzavonája miatt csak 1908. január 3-án vált jogerőssé. 171. Közlöny 1906. április 12. 172. TmL Alispáni iratok 820/1894. sz. és Tolnamegyei Közlöny 1895. június 9. 173. TmL Alispáni iratok 541/1900 sz. 174. Közlöny 1875. szeptember 1. „Az egyesülés azon célból történik, hogy a résztvevők a háztartási főbb kellé332