Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

.80. TmL Alispáni iratok, 798/1865. 81. TmL Comercial 1816. 4:14 sz. irat. 82. TmL Közigazgatási iratok, 1854. XII. B. 1507. szám. 83. TmL Közigazagtási iratok, 1954. XII. B. 2043. szám. „a cs. és kir. Pénzügyőrség házalási engedély nélkül még csak rongyot sem enged szedetni azon okból, mivel a rongi szedés is némely csekély áruk, mint szalag, galant, gyűrű, bicska s az cserében adásával szokott járni." 84. TmL Közigazgatási iratok, 1854. XII. B. 2004. szám. Házalási engedélyt ugyan nem adtak élelmiszerek árusítására, de a Gindli család birtokán 1849—54. évek között L.vi Ignác házaló a pusztai cselédeket — Gindliék szerint — közmegelégedésre ellátta élelmiszerekkel, fűszerekkel. 85. TmL Közigazgatási iratok, 1854. XII. B. 2373, 4294, 1508 szám. 86. TmL Közigazgatási iratok, 1854. XII. B. 2388. szám. 87. TmL Alispáni iartok, 784/1868. 88. TmL Alispáni iratok, 232/1871; 2019/1871; 99/1872; 2060/1871; 124/1872. 89. TmL Alispáni iratok, 1556/1868. Dona Döme és Társa pesti kereskedő írta: „Számos évek óta sok megyei és községi, úgyszintén minisztériumoknak is szálUtói lévén, ez úgy hisszük biztosíték arról, hogy megfelelünk." Pirnitzer József szekszárdi kereskedő pedig, ugyanazon minőségben és ugyanazon árakért, mint azokat a bécsi gyámok" ajánlja áruját. 90. TmL Alispáni iratok, 1376/1868. Rozenthal Hermán valamivel olcsóbban vállalná a rabok 1869. évi élelmezését, mégis Leicht kap megbízást a következő indoklással : „tekintettel az árkülönbözet csekélységére, utóbbi (Leicht) által több éven át pontosan teljesített élelmezésére.. ajánlata elfogadtatott". 91. TmL Alispáni iratok, 59/1868. Reichenberg az NDK területén Drezda közelében fekszik. 92. TmL Alispáni iratok, 1048/1868. Leitendorfen József vállalkozó posztóbeszerzése és varratása nem a megállapodás szerint történt, ezért 156 forintos óvadékát elveszítette. 93. TmL Alispáni iratok, 2060/1867. 94. TmL Alispáni iratok, 691/1865. 95. TmL Alispáni iratok, 33/1868. 96. TmL Alispáni iratok, 48/1871; 1932/1872. 97. TmL Csődperek, 209/1860. 98. TmL Közigazgatási iratok, 1851:7212. szám. 99. TmL Közigazgatási iratok. 1851:882. szám. 100. TmL Csődperek, 222/1864 205/1863. 101. TmL Csődperek, 211/1864. 102. TmL. Csődperek 209/1860; 232/1861; 244/1871. 103. A perkalin — perqualin —, ismertebb nevén perkál megyeszerte kedvelt olcsó pamutszöveí, amely fehérített és színezett változatai egyaránt elterjedtek. 104. Marx: A tőke. Szikra. 1959. 117. o. 105. TmL Alispáni iratok, 661/1890. A pécsi kereskedelmi és iparkamara 1890. évről kiadott jelentése alapján. 106. E kérdést mélyrehatóan elemzi könyvében Eckhart Ferenc: A magyar közgazdaság száz éve. 1841—1941. Bp. 1941. 88—90. o. 107. Törvénytár. 1869—1871. Bp. 1896. 181—188. o. 108. TmL) Alispáni íratok, 150/1871. 109. Hóman Bálint—Szekfü Gyula: Magyar történet. V. kötet. Bp. 1936. 479. o. 110.0. L. Esterházy családi levéltár. Zárgondnoksági iratok, 135/1880; 201/1880. 111. TmL Alispáni iratok, 661/1890. 112. Közigazgatási iratok, 6017 és 6465/1851. 113. TmL Közigazgatási iratok, 1482/1852. 114. TmL Közigazgatási iratok, 1921/1853. 115.1872. VIII. t. c. Megjelent: Magyar törvénytár 1872—1874. Bp. 1896 116. Tml Alispáni iratok, 720/1872. 117. TmL Alispáni iratok, 3223/1872. 118. TmL Alispáni iratok, 730/1872. 119. TmL Alispáni iratok, 492/1877. 120. TmL Alispáni iratok, 1847/1872. 121. Törvénytár 1872—1874; 1875—1876 és 1831. Bp. 1896. 330