Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

kás alá kerülvén rendes kereskedés űzésétől eltiltattak; f) kiknek csalási bűnök miatt megfenyíttetik." 15. V. ö. a fizetésképtelenségről és a csődperekről s^óló fejezettel. 16.1840. XVI. t. c. A kereskedőkről. Törvénytár. 1836—1868. Bp. 1896. 146. o. Gutter Ágoston és Berger Simon közismert szekszárdi kereskedők Novier Alajos csődperében kijelentik, hogy követelésüket hajlandók „pótló eskü letételével teljes próbaerőre emelni számviteli könyvük kivonata alapján." TmL. Csődperek 205. köteg. 17. TmL Alispáni iratok 1417/1872. 18. TmL Csődperek 244 köteg. Az alkalmazottak ellátására vonatkozóan hiteles adatok találhatók a 205. számú csődperes iratkötegben. 19. TmL Közigazgatási iratok 5600 1850. 20. A soproni kamara 1851. május 26-iki 2. sz. leirata a statisztikai felvétel szükségét több oldalról indokolva megállapítja, hogy a felvétel az út- és vasútépítéshez is támpontul szolgál. „Wir müssen eine möglichst genau Aufnahme diese Handels um so mehr anpfehlen, als... bei der Berathung über herzustellende Straszen und Eisenbahnen von höchster Wichiigkeit ist." TmL Közigazgatási iratok 1989/1850. 21. TmL Közigazgatási iratok 882/1851. 22. TmL Közigazgatási iratok 7212/1851. 23. TmL Közigazgatási iratok 190/1853. 24. TmL Alispáni iratok 462/1864. 25. TmL Tolna megye közigazgatási jegyzőkönyve. 1861/11. 82. .Jelette kívánatos, hogy a kereskedelmi és iparkamarák... hol a gyakorlati terén álló iparosok és kereskedők fejthetik ki nézeteiket, és adhatják elő tapasztalásaikat, kétel~> kedni alig lehet, hogy ezen hasznos eljárást a magyar törvényhozás nemcsak helyeslendi, de bővebben ki is fejtendi, és ennélfogva elhatároztatván legfelsőbb helyen a kereskedelmi és iparkamaráknak a jövő törvényhozás tovább intézkedéséig leendő fennállása." 26. 1868. VI. t. c. A kereskdelmi és iparkamarákról, 8. § c) Törvénytár 1836— 1868. Bp. 1896. 27. TmL Alispáni iratok 462/1864. 28. TmL Közigazgatási iratok 3497/1852. A dunaföldvári kereskedőtestület 1852-ben egy Wirth Salamon nevű tabi kitanult rőföskereskedőnek Dunaföldváron való letelepedését, illetve boltnyitását akarja gátolni hivatkozva arra, hogy a meglevő négy rőföskereskedő mellett egy újabb jövevény csak megkárosítja őket. A dunaföldvári kerület albírája viszont pártolja az ötödik rőfös boltnyitását, és javaslatára a megye alispáni hivatala —• a kereskedelmi testület akadékoskodása ellenére — megadja az engedélyt. 29. TmL Csődperek 222. sz. köteg „a mostani kereskedővilág kétharmadának több az adóssága, mint a vagyona." 30. U. o. „Minden üzletmenet megakadt, minden pangott, s rajtam kívül többszáz kereskedőnek halálos döfést adott... A földmíves és a középosztály alig tudja adóját fedezni..." 31. 1840: XXII. t. c. 5. §. Törvénytár 1836—1868. Bp. 1896. E törvénycikk több módosítás után az új csődtörvényt tartalmazó 1881. évi XVII. t. c. életbelépésével veszítette hatályát. 32. TmL Csődperek 205, 222 és 244 sz. kötegek. 33. TmL Csődperek 222. sz. köteg. „A hitelezők közössége 980 forinttól elesett, mivel a bukott egyik hitelezőjével Herzog Adolffal összejátszott, s ezért a csődtörvény 32 §-ában körülírt gyanúokok fennforgását látja a választmány." 34. TmL Csődperek 205. sz. köteg. Példaként szolgáljon Nouvier Alajos szekszárdi kereskedő 1863. évi esküje: „semmit ki nem véve s mindent, amit akár magam bírok, — akár pedig amelyet részemre egy harmadiknál gondviselés alatt léteznének, — híven előadtam, és követelési állapotomban pedig semmi koholmányt, s igaztalanságot be nem igtattam." 35. TmL Csődperek 211. sz. köteg. Beér Sámuel bécsi nagykereskedő nyolc hónapot késik keresetével, így Guttmann kereskedő csődtömegére irányuló 1595 forintos követelését a pesti csődfeltörvényszék 1862-ben elutasította. 36. TmL Csődperek 244. sz. köteg. 328