Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

Jegyzetek Használt rövidítések: Közlöny = Tolna megyei Közlöny OL = Országos Levéltár Stat. Évk. = Magyar Statisztikai Évkönyv Szilágyi = Dr. Szilágyi Mihály: A Tolna megyei kereskedelem története a törökök kiűzésétől 1848-ig (Tanulmányok Tolna megye történetéből I. 1968. Szerkesztő: Dr. Puskás Attila) TmL = Tolna megyei Levéltár Törvénytár — Magyar Törvénytár 1. TmL Közigazgatási iratok 8133/1853. Dunaföldvári főszolgabíró 1853. évi augusztus havi jelentése. 2. TmL Csődperek 222. sz. köteg. „A vízbeesett ember a habokhoz is kapkod. De fájdalom 1863-ban a földmíves és a középosztály szinte alig tudván terményei és árucikkei után a mindennapi szükséget és adóját fedezni, sem módja, sem akarata nem volt magának a legszükségesebb öltözetet is megszerezni." 3. Stat. Évk. IV. évf. Bp. 1876. Az 1873. évi kolerajárvány által érintett Tolna megyei települések népessége 94 927 fő. 4. TmL Csődperek 209. sz. köteg. 5. TmL Közigazgatási iratok, 1860 XII. L. 722. sz. irat melléklete: „Szegzárdi Takarékpénztár alapszabályai 1846. évről. Szegzárd 1846." „Ezek azok, melyek a vagyontalan és szűkölködőnek szintúgy, mint a vagyonos és gazdagnak kényelemmel és bizadalommal teljes alkalmat nyújtanak." 6. Bognár István: A szekszárdi takarékpénztár ötven éves története 1846—1896. Szekszárd, 1896. 7. A bonyhádi takarékpénztár már 1066. óta ideiglenes alapszabállyal rendelkezett, a paksi és a dunaföldvári takarékpénztár 3868-ban alakult, de mérleget nem küldött be. 8. TmL Alispáni iratok 605/1869. „Célja a kevésbé vagyonos néposztálynak megtakarított vagyonuk biztos eltevésére, kamatolására és lassanként! szaporítására alkalmat nyújtani." Az intézet megnyitását a Földmívelés, Ipar és Kereskedelmi Minisztérium csak 1871. február 23-án engedélyezi, amikor megkapja az alaptőke 40 százalékának befizetését igazoló pénztári kivonatot. 9. TmL Alispáni iratok 510/1865. 10. TmL Alispáni iratok 1287/1865. 11. U. o. Bonyhád jelentőségét a következőkben foglalja össze: ..Bonyhád mezőváros 7000 lakossal bíró nagy kereskedelmi hely mely kedvező viszonyoknak örvendő környékkel ellátva több százezrekre menő kereskedési üzletet visz." 12. Az 1840. évi XVI. T. c. a kereskedőkről. Tön-énytár 1836—1868. Bp. 1896. F törvénycikk az 1875: XXXVII. t. c. megjelenéséig volt hatályban. 13. Törvénytár 1836—1868. Bp. 1896. 113. o. „Az, ki a váltőlevelet elfogadás végett az intézvényezettnek bemutatja, bemutatónak (Praesentant) neveztetik. A váltótulajdonos a bemutatással akárkit megbízhat, és a bemutatáskor bebizonyítani nem szükséges, hogy a váltó a bemutatónak tulajdona, vagy hogy ő a tulajdonosnak megbízottja." 1840. XV. t. c. 58. §. 14. Az 1840: XVI. t. c. 2. §-a szerint „Rendes kereskedést nem nyithatnak és magokat mint kereskedőket be nem jegyeztethetik: a) azok, kik 20-ik evőket nem érték; b) papok, szerzetesek; c) katonák: d) alkuszok, e) kik csődület és bu327