Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

vegyesáru liszt rőfös vas és edény egyéb •Járás bolti kereskedők száma 1850-ben összesen (bonyhádi járás nélkül dombóvári 48 — 8 — 2 58 szekszárdi 87 — 13 — 1 101 simontornyai 56 2 7 8 4 77 földvári 88 8 16 9 8 127 összesen: 277 10 44 17 15 383 A bonyhádi járásra vonatkozóan nem rendelkezem részadatokkal, de úgy vélem, hogy nem járok messze a valóságtól, ha a szekszárdi járás bolti ke­reskedelmének szakmai megoszlásához hasonlítom. A táblázat adataihoz! szük­ségesnek tartom; a következő megjegyzéseket fűzni: A lisztforgaloim túlnyomórészt a malmokban, kisebbik hányadát a bol­tokban és nyíltárusítású telepéken bonyolítják. A meglepően sok rőfösbolt korántseml jelenti a textilméteráru szaküz­let-hálózat fejlettségét, egyébként ma sincs ennyi textilszaküzlet megyénkben, hanem csak arra utal a rőfösbolt elnevezés, hogy ebben nagyobb mennyiségű és választékosabb textiláru található, mint a szatócsnál és a vegyesáruboltok­ban. A méterárus kiskereskedők készlete 1,5—8 ezer forint között mozgott. A vállasztékelemek száma 200—500 között váltakozott. A hasonló profilú Tolna megyei nagykereskedők 12—20 ezer forintos árukészlettel és mintegy 550—800 fele szövettel, kendővel és lakástextiliával rendelkeztek. Egy-egy szövetanyag­ból 100—2000 m, néha ezt meghaladó mennyiség volt raktáron. Az árukészlet értékére vonatkozó számításaimat részben a tényleges beszerzési árból, részben a becsüsök értékeléseiből nyertem. A magánkereske­delemben a beszerzési és eladási árj között lényeges különbség van. A múlt szá­zad második! feliében a'szállítók átlal nyújtott árengedmények összehasonlítha­tatlanul nagyobbak, mint a szocialista viszonyok között kialakított kereskedel­mi árrések. 65 A korabeli szakemberek megállapítása szerint Hofbauer Lipót tol­nai kereskedő 1871. évi beszerzési; áron számított 13 800 forint értékű textil-, ital- ós vegyesárukészlete 40 000 forint körüli árban hozható forgalomba. „Az összeírt áruk bevásárlási értéke — s tudva levő dolog, hagy a kereskedő sokkal drágábban szokta eladni portékáit, mint bevásárolta — nem 13 000 forint, ha­nem több mint 40 000 forintot tesz."*' Az előbbi táblázatban szereplő rőfösboltok közül egy sincs, amely csu­pán textilméterárut tartana, ezért a rőfösáru boltok a vas, edény és üveg­áru „szaküzletekhez" hasonlóan olyan két-három árucsoportosi kombinált bol­tokként foghatók fel, amelyekben a jelzett rőfösáru csoport forgalma dominál, míg a többinek &z\ év nagyobbik részében csak kiegészítő szerep jut. Pimitzer József „rőfösáru" üzlete októbertől májusig főleg textilméterárut forgalmaz, de a nyári hónapokra a rövid- és divatárukból elért bevételek is jelentősek. A hő­gyészi Weltmann Dávid edényáru-, a sárszentlőrinci Weisz József vasáru-, a nagyszékelyi Schwartz Adolf méteráru forgalmai csak az év bizonyos idényében múlja felül a társított árucsoportok árbevételét, mivel más hónapokban a kész­let és a forgalom struktúrája változik. Négy járásunk 44 rŐfösboltja közül 33 a megye 7 jelentősebb mezővá­rosában található. Tolnán és Dunaföldváron, 5—5, Dombóváron 6, Pakson 8 rc­290

Next

/
Oldalképek
Tartalom