Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Ifj. Szakály Ferenc: Tolna megye 40 esztendeje a Mohácsi csata után • 5

1544 végén Tolna megye területén már nem volt magyar őrség. Werbőczy Imre, aki éveken keresztül mindent megtett, hogy a területet megvédje, reményét vesztve Erdélybe vonult vissza, és a további harcokban nem vett részt.

123 A török defterekben pedig 1545 elején már ott sorakoznak az „újonnan elfoglalt" tolnai várak.

124 A hajdan virágzó falvakra és mezővárosokra az európai feudalizmusnál sokkal pusztítóbb hatású török gazdasági-társadalmi rend éje borult. A népesség: A megye népességének kiszámításához magyar és török források állnak rendelkezésünkre, fehasználásuk azonban számos forráskritikai problémát vet fel. A magyar kamara kiküldöttei által készített szigetvári urbáriumok, amelyek néhány, főleg délkelet-tolnai falu adatait tartalmazzák, csak a társadalom felszínét térképezték fel. Az összeírókat csak a telkek (telkes jobbágyok), zsellérek és pusztatelkek száma érdekelte. Mitsem törődtek azzal, hogy egy telken nagycsalád vagy nagycsaládok élnek, és általában több ház is áll. Ehhez járul még, hogy értesüléseiket a falusi bírák vallomásaiból szerezték, azok pedig annyi telket tagadtak le, amennyit tudtak. A defterek ennél mélyebbre hatoltak: a házig vagy pedig a mai családhoz hasonló kiscsaládig. így a török források alkalmasabbak történeti statisztikai vizsgálatok elvégzésére. 1577—78-ban a koppányi, a simontornyai és a szekszárdi szandzsákban 7433 adófizetőt írtak össze. Káldy-Nagy Gyula véleménye szerint ehhez a jegyzékek pontatlansága miatt 10%-ot, a nem adózó szolgákra és bírákra pedig újabb 20%-ot kell hozzáadni. így a családfők valóságos száma ekkor 9648 lehetett.

125 A koppányi szandzsák helységeinek jelentős része (a karádi, a köröshegyi, a marcali és a zalavári nahiében) nem Tolna megyében feküdt. A simontornyai szandzsákból az endrédi nahie falvai Somogy megyéhez tartoztak. A levonások után fennmaradó területből viszont hiányzik a megye délnyugati része és az északnyugati helységek egy csekély töredéke.

128 A többlet és a hiány körülbelül kiegyenlíti egymást, és így a kiscsaládoknál szokásos ötös szorzószámot alkalmazva az 1570-es években Tolna megye összlakosságát kb. 50 000 főre tehetjük"

7 A népesség területi megoszlása közel sem volt egyenletes. A megye középső és nyugati részének népsűrűsége messze elmaradt a Duna-menti részek népsűrűségétől. A középső harmad községeiben az adózók száma 1554-ben így alakult: 1- 5 adózó volt 35 helységben = az összes falvak 29,6%-ban 6-10 adózó volt 42 helységben = az összes falvak 35,5%-ban 11-15 adózó volt 22 helységben = az összes falvak 18,7%-ban 16-20 adózó volt 12 helységben — az összes falvak 10,1%-ban 21-25 adózó volt 3 helységben = az összes falvak 2,5%-ban 26-30 adózó volt — helységben = az összes falvak — 31-35 adózó volt 2 helységben — az összes falvak 1.6%-ban 36-40 adózó volt 1 helységben = az összes falvak 0,8%-ban 41—45 adózó volt — helységben = az összes falvak — 46-50 adózó volt 1 helységben == az összes falvak 0,8%-ban 27