Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Szilágyi Mihály. A Tolna megyei kereskedelem története 1848-1914-ig • 267

Dr. Szilágyi Mihály: A Tolna megyei kereskedelem története 1848-tól 1914-ig A törökök kiűzésétől 1848-igterjedő kétes fél évszázados időszakban a uehi párosok árukínálata mellett a (kereskedőknek csak másodlagos szerep jutott a helyi áruforgalomban. A XIX. század dereikán a céhrendszer elveszíti jelentőségét, a boltosok és az országos vásárokon megjelenő kereskedők valamivel olcsóbb és tetszetős árukkal kiszorítják a drágán dolgozó oéhiparosokat. A nagyszámú házalókereskedő és közel ötszáz szatócs, boltos, nagykereskedő és nem utolsósorban a szabad iparosok tömege már olyan hatalmas erőt képvisel és oly erős versenytársnak bizonyul, hogy a magát bínai fallal körülbástyázó céhrendszer nem menekülhet a pusztulástól. A céhek felett 'meghúzták a lélekharangot, míg végül is 1872-ben törvénybe iktatták feloszlatásukat. A közlekedés forradalma, a hazai nagyipar kialakulása és főként a mezőgazdaság belterjessé válása a múlt század vége felé növelte lakosaink vásárlóképességét, bővül a kereskedelmi készletek választéka, és a szabadkereskedelem kibontakozása merőben új lehetőségek és feladatok elé állította kereskedőinket. A pénzintézetek jótékonysági jellegét — a XIX. század utolsó negyedében — felváltotta az üzletszerűség. A fizetésképtelenségig eljutó kereskedőink megismerkedtek a csődeljárás kellemetlenségeivel, mindamellett felismerték a nyerészkedés módjait is. A túlnyomórészt mezőgazdasági népesség átrétegződése mellett a kereskedelem is változáson ímegy keresztül: vegyes jellegét feladva szakosodik. A Pirnitzer-család mellett még számos más kereskedődinasztia ereszt gyökeret. Néhány száz szatócs eltűnik'a gazdasági válságok és pangás éveiben, helyüket korábban ismeretlen cégek foglalják el, miközben Bun, Leicht, Hofbauer, Kramer, Kron, Kis és (még közel száz viszonylag módos kereskedő megőrizte pozícióját a vizsgált korszak elejétől az I. világháború kitöréséig. Történeti időszakunk kereskedelme még jelentős mértékben magán viselte a középkori kereskedelem primitív jellegét, sokszáz házaló lovasfogat nélkül, hátán cipelve kínálja olcsó portékáját, miközben a boltos kereskedők berendezéseket vásárolnak, és üvegkirakatokkal hívják fel a járókelők figyelmét. Megjelenik a sajtópropaganda és az: idény végi kiárusítás a ma ismert formájában. A mezőgazdaság belterjessé válása, a tej és tej termákelőállítás ugrásszerű növekedése életre hívja a falusi tejszövetkezeteket. Megjelennek a pesti keresztény fogyasztási és értékesítő szövetkezetek, továbbá a Hangya szóvetkezetek boltjai. Kérdésessé válik a sók búcsúvásár és sokhelyen a kétnapos állat és kirakodóvásár. A kereskedelmi és iparkamarák nyomán elkezdik mű267