Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

Ennek egyik előzménye volt Liszt királyi tanácsosi kinevezése. Ezzel együtt a zeneművészet terén szerzett érdemei elismeréséül 4000 forint évjáradékot biztosítottak részére, melyet 1872. június 13-án kelt királyi határozat hozott tudomására. Liszt hazai tevékenysége végül 1873-ban határozott formát öltött: a Zeneakadémia megszervezésére és vezetésére szemelték ki. Mindebben Augusz Antalnak jelentős kezdeményező szerepe volt. Liszt nemzeti hivatásának teljes tudatában, kész volt minden áldozatra, de a báró előtt nem tudta eltitkolni aggodalmait: Vajon zeneakadémiai megbízatása nem fogja-e korlátozni szabadságát; össze tudja-e ezt egyeztetni külföldi kötelezettségeivel, főképp alkotó munkásságával? Augusz sietett Liszt aggodalmait Trefort kultuszminiszter tudomására hozni, aki azzal a híressé vált metaforájával nyugtatja meg Lisztet: gondoskodik arról, megbízatása ne kötél legyen a nyakán (corde au cou), hanem kényelmes kaftán. Trefort válaszával a Mester nagyon meg volt elégedve. Szívesen és Trefort iránt nagy hálával cseréli fel a kötelet a kaftánnal. Ha valóban sikerül valamit létrehozni, ami a kaftánhoz hasonló, igyekezni fog ezt úgy működtetni, hogy az „Akadémiánk" becsületére és előnyére szolgáljon. A felesleges beszéd nem tartozik szokásos bűnei közé. Tartózkodik attól, hogy olyan tárgyról fecsegjen, amelyet a sok beszéddel már túlságosan összebonyolítottak. Ha azonban eljön az idő arra, hogy nyilatkozzék és cselekedjék, a maga részéről nem fog késlelkedni.

60 Lisztnek ezen Auguszhoz intézett soraival függ össze Cosimának a levele, melyet 1875. január 30-án Augusznak írt. Itt ugyanis megköszöni a bárónak, hogy közölte vele atyja előbb idézett szép sorait, de a maga részéről még mindig aggályoskodik. Vajon nem válhat-e a kaftanból carcan, azaz nyakszorító, ami még a kötélnél is rosszabb? A levél egyéb témája is Liszt körül forog. Atyja valószínűleg február 10-én érkezik Pestre — tudatja Cosima — még pedig Miska nélkül, aki sajnálatos módon megbetegedett. Nagyon aggódik atyjáért a téli időszakban teendő hosszú utazás miatt. Már annyira hozzászokott, hogy szívességeket kérjen, ezért kéri Auguszékat gondoskodjanak atyja lakásának legalább 8 napon át való előfűttetéséről, hogy érkezésére a falak átmelegedjenek. — Levelét a közeli viszontlátás reményében fejezi be.

61 Ez a viszontlátás az 1875. március 10-én lezajlott híres, pesti hangversenyre vonatkozott, melyen Liszt és Wagner együttesen szerepeltek. Ebből az alkalomból került bemutatásra a levélben is említett Liszt-mű: „A strassburgi dom harangjai". Maga a szerző vezényelt, aki utána még Beethoven Es-dur zongoraversenyének előadásával is közreműködött. Wagner saját műveiből vezényelt részleteket. Cosima leveléből különösen szembetűnik a magától értetődő természetesség, ahogy atyja minden ügyében Auguszhoz fordul. Mióta Liszt önálló lakást bérelt Pesten (1871), az ezzel együttjáró berendezési, háztartási, kiszolgálási problémák megoldása is az Augusz-házaspárra hárult. Hiszen Lisztről a hozzá legközelebb álló két asszony, Cosima és a Rómában élő Wittgenstein hercegné, csak levelezés útján, távolból gondoskodhatott. Ezt mindketten, különösen az utóbbi, meg is tették. S ugyan kihez fordulhattak volna Liszt személyét illetően aggodalmaikkal és kéréseikkel nagyobb bizalommal, mint Augusz Antalhoz? A báró tehát mindenütt ott van, ahol segíteni kell: a Zeneakadémia körül felmerült problémák megoldásában éppen úgy, mint Liszt lakásának kellő fűttetésében. Cosima azonban nem hiába osztozott atyja aggályaiban. 255