Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Hadnagy Albert- Prahács Margit: Liszt szekszárdi kapcsolatairól • 219

Ettől kezdve Liszt gondolatvilágát teljesen betölti a mise

1 megkomponálása. Még élénken él emlékezetében a sok gáncs és rosszakarat, amelyek majdnem meghiúsították esztergomi miséjének előadását. Okulva a tapasztalatokon, ezúttal nagy körültekintéssel igyekezett művét a legkönnyebben érthető és énekelhető stílusban a külső, formai kívánságoknak alávetni. Erre céloznak Auguszhoz írt sorai: „Remélhető, hogy miséjét mindenki mindjárt megérti, mintegy majd veleénekli". Jól tudja, hogy mit köszönhet Augusznak ezúttal a bécsi udvar köréből felmerült akadályok elsimításában. „Legbensőbb halával tartozom mindazoknak, akik ezzel a feladattal járó különös megtiszteltetést nekem szánták és lehetővé tették: mindenekelőtt Neked igen tisztelt Barátom"

33 Az Augusz-család levéltárában a Koronázási Misével kapcsolatban érdékes dokumentum található. A műről Ábrányi Kornél írt egy „Zenészeti Tanulmányt"'. Ezt Gobhi Henrik lefordította németre, s a 24 ívre terjedő, sokszorosított, kézírással készült szöveget átnézés végett megküldték Lisztnek. Augusz féltő gonddal őrizte meg azt a példányt, amelyben Liszt sajátkezű korrektúrája, törlései, vagy hozzáadásai, változtatásai találhatók. A tanulmány magyar és német kiadása pontosan követi Liszt javításait, amelyek annyira részletesek, hogy szinte átdolgozásnak ás beáilenek.

34 Külön tanulmányt érdemelne a Liszt által korrigált .szöveg és az eredeti Ábrányi^szöveg összehasonlítása, annál is inkább, mert Liszt korrektúrájának az impuruma is megvan az O. Sz. K. zeniéi osztályának őrizetében. Itt a gót betűkkel írt németi szöveget talán éppen a fordító, Gobbi készítette el Liszt számára, nem számítva arra, hogy a sűrűn írt sorokban a tetemes javításoknak kevés hely marad. Ezért készült Liszt második, nagyobb formájú papíron, világosan áttekinthető korrektarája. Az impurum a háború után került az O. Sz. K. birtokába.

35 Liszt kéziratának mindkét példánya Auguszéktól származik. Bizonyosra vehetjük, hogy mind a tanulmány német fordítása, mind a fordításnak Liszt-féle átdolgozása, Augusz közvetítésével történt. Liszt harmadik szekszárdi látogatása 1870. július 30.—november 16. Liszt szívesen emlékezett 1865KL szekszárdi látogatására és őszintén viszszakívánkozott. Szekszárdra való visszatérésének tervei többször is felmerülnek leveleiben, de sokféle kötelezettsége miatt öt év telU el.

1 míg ezek végre 1870. nyarán, megvalósulnak. Mintegy engesztelésül a sok halasztásért hónapokra terjedő látogatásról, s nagyszabású tervékről szól. Szekszárd erre az időre a zenei világ központja, Athénje lesz, —• írja. Igazi ünnepi heteket rendeznek, melyen olyan zenei kiválóságok vesznek részt, mint Reményi, Pl ötén yi és Menter Zsófia. Augusz szívvel-lélekkel csatlakozik Liszt elgondolásaihoz. A maga részéről örömmel tesz meg mindent, hogy a „Féte Séxardique" igazi ünnep legyen. Ezért a kitűnő zeneművészek mellett, a német festőművészetnek és a tudományos világnaik olyan neves képviselőit hívja meg Szekszárdra, mint Wilhelm Kaulbach és Justus Liebig báró. Mindketten Liszt jó barátai és őszinte csodálói. Kaulbach Liszt-portréi az 50-es weimari évekből világszerte ismertek. 247