Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Grósz József: A kőszénbányászat alakulása Tolna megyében az első világháború kitöréséig • 167

mindenütt ezeket a fiatalabb üledékekre feltolt középkorú kőzeteket tapasztalhatjuk. A feltolt rétegek közül az alsó liasz rétegek a legfontosabbak, mivel bennük találhatók az Északi-Mecsek széntelepei. E telepek azonban nem hasonlíthatók össze más szénvidékek telepeivel, mivel egyrészt a krétakori erupciók és tektonikai mozgások, másrészt a miocénkori süllyedések és emelkedések, valamint az ezt követő feltolódások az itteni szénrétegeket oly módon gyűrték össze, hogy azok legtöbbször csak lencse alakjában, kisebb nagyobb fészekben jelennek meg.' E lencsés kialakulás következményének tulajdonítható, hogy az Északi-Mecsekben összefüggő, centralizált nagyobb bányászat, mint a Mecsek déli részén, kialakulni nem tudott, hanem minden egyes nagyobb rög, lencse külön üzemet hívott életre. A lencsés kialakulásból adódóan az egyes nagyobb rögökön létrejött üzemek termelési költségei lényegesen magasabbak, mint a déli szénterület bányáié. A rendkívüli hegymozgások, gyűrődések a szénteíepeket oly mértékben gyűrték össze, hogy a kitermelt szenek 70%-a por- és daraszén. Ennek tulajdonítható az Északi-Mecsek bányáiban nagymértékben fellépő metángáz és szénporrobbanási veszély is. A szén minőségének azonban ezt a hátrányát ellensúlyozzák összetételéből adódó értékes tulajdonságai. Mindegyik bánya szenére jellemző a tiszta szén (C) és hidrogén (H) viszonylagos többsége, és ezzel szemben a hamu és nedvesség kicsiny aránya. A nagymányoki szén összetétele: C 64.10% H 4,42% Hamu 17,62% Nedv. 2,74% A szén fűtőértéke: 6212 calória.

5 A váraljai szén összetétele: C ' 59,56% H 3,85% Hamu 23,25% Nedv. 1,80% A szén fűtőértéke: 6057 calória.' A szászvári szén összetétele: C 63,09% H 3,85%) Hamu 23,25% A szén fűtőértéke: 6059 calória.

7 Nedv. 1,24% A mázai szén összetétele körülbelül a váraljai szén összetételével azonosítható. Fűtőértéke kb. 5500 calória körül mozog. A nagymányoki és a váraljai szén összesülő, hosszúlángú és magas hőértékű, ezért ipari tüzelés céljára aprószén alakjában is jól felhasználható. A nagymányoki szén brikettnek feldolgozva is keresett volt mind tojás, mind pedig kockabrikett alakjában. A nagymányoki és váraljai szén magas hidrogéntartalmánál fogva hazánk szenei közül legalkalmasabb volt világítógáz gyártására, ugyanakkor a nagymányoki szén alkalmasnak tűnt, a dorogi barnaszénnel keverve barnaszénolaj, valamint brikettkoksz előállítására is, mely a külföldi antracitot is valamelyest pótolni tudta.

8 A szászvári szén rövidlángú, erősen kokszolódó, és ugyancsak magas hőértékű tulajdonságainál fogva elsőrendű kovácsszén. Ilyen minőségben jutott el az Alföldre, Szegedre is, hol az Ipartestület ezt a szenet használta.' Az államvasutak is szívesen használták a bányák szenét, sőt a hazai barnaszenekkel való keverésnél nem is nélkülözhették.

1

' 169