Tanulmányok Tolna megye történetéből 2. (Szekszárd, 1969)

Bánkúti Imre: Tolna megye a Rákóczi-szabadságharcban • 87

a rendi társadalom zárt ajtaján, mint más országrészekben tették ugyanennek a rétegnek a csoportjai.

193 Az a néhány kiváltság-engedélyezés (Tolna megye területére három: Simontornya, Paks és Szekszárd), ami a fejedelemtől származik, tulajdonképpen nem más, mint a meglévő helyzet tudomásulvétele. E társadalmi réteg jogaira és kötelességeire példa a fejedelem által 1704. augusztus 17-én a simontornyaiaknak engedett kiváltság, amely kimondja, hogy „azon egész hellyben senkinek is másnak katonai és hajdúi renden kívül szabados ne légyen lakni s oda be is menni, ha hadi rendeink közzé számláltatni nem akar. Tartozzanak a Nemes Ország szolgálattyában mind két rendbeliek egész készséggel insurgálni. Dunán túl lévő generális úri hívünk az melly tiszteket engedelmünkből denominál (kinevez), azoktul mindenekben fügjenek és mind hogy az bíróság tiszti ezzel közzülök ki vétetik, hogy senki is azzal közülük élhessen, semmiképpen meg nem engedjük. Sem magok, sem pedig othon maradandó házok népe semmi nemű paraszti szolgálattal, akár mi névvel nevezendő adóval nem terheltetik."

m Tolna városának 1704. március 1-én már nem írta ilyen pontosan körül jogait és kötelességeit a fejedelem. Csak annyit mond, „hogy jel s alá járó hadainknak semmi borbeli gazdálkodással ne tartozzanak s azoktul is semmiképpen ne erőltessenek". Ennek fejében viszont „az Dunán ottan körül levő passusokra s egyéb helyekre is olly szorgalmatossan vigyázzanak, hogy az ráczságnak és egyéb ellenségnek járása meg akadályoztassék".™ A paksiak közül azokat, akik katonáskodtak, a fejedelem felmentette „Daróczi István földesúri szolgálattyátul és egyéb jobbágyságos teher viseléstül." Kötelességük ugyanaz volt, mint a tolnaiaké.

201 Tolna és Baranya megyét már a felkelés kezdetétől a megyében birtokos Balogh Ádám kapta hadszervező körzetként. Balogh Ádám — tekintélye, jövedelme késztette erre — természetesen gondosan ügyelt arra, hogy a két megyebeliek csak az ő ezredében szolgáljanak. Emiatt állandóan vitája támad más tisztekkel, akik magukhoz csábítanak és vesznek Tolna megyeieket.

203 Az 1707-es összeírás tanúsága szerint a Tolna megyei katonáskodók zöme tényleg az ő ezerében harcolt, de voltak más ezerekben szolgálók is, volt aki a palotások közé is eljutott. 1708 januárjában Korvini János mustramester Balog Ádám ezeréhez adta át többek közt a pincehelyi, ozorai, simontornyai, dorogi katonákat, Szily György compániáját (Bottyán ezeréből), valamint a simontornyai parancsnok, Horváth Ferenc szabadcsapatait.

208 Ugyanez év tavaszán tértek vissza a Balog ezerebeli tisztek és közkatonák családtagjai lakóhelyükre.

204 A török alól nemrég felszabadult területek sajátos társadalomszerkezetével függött össze a nemesi vármegye szervezetének .néhány problémája. Tolna megyének a másfél évszázados török uralom után csak emléke maradt fenn, s hosszú éveket vett igénybe, amíg lassan, a beköltöző gyérszámú nemes megtelepedésével, új életre kezdett kelni a megyei szervezet. Eleinte Baranya megyével összevonva, közös főispán, a katonából püspökké lett Radonay Mátyás állott az élén. Az ő bizalmi embere volt a XVII. század végén a szintén katolikus és hű császárpárti Broderich András, az alispán.

205 ö állott a megyei apparátus élén a kuruc felkelés kitörésekor is. Ügy látszik, nem csatlakozott a felkelőkhöz, hanem elmenekült előlük, legalábbis 1704. július 17-én Győrben tartózkodott.

206 A kurucoknak viszont szükségük volt a megyei apparátusra, ha másért nem, az adók beszedése céljából. Miután éppen a szabadságharc éveiből hiányoznak a megyei közgyűlési jegyzőkönyvek, s az iratok is igen hiányosan, 128