Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

a jelvényekre senkitől engedélyt nem kértünk, partizánkodtunk a nagynéniét törekvésekkel szemben — írták a mozgalom vezetői 1945-ben a már említett memorandumban. Amit sem az újságok meg nem írhattak, sem a politikusok el nem mondhattak, azt mi a hűségmozgalom kultúrdélutánjain mind elmondottuk és nyüta,n rámutattunk a féktelen lelki és területi irredentára."

1

" 1943. március 15-én négyoldalas felhívással fordultak a magyarországi németekhez — a felhívást postán juttatták el az egyes helységekbe — amelybe a mozgalom elindulásáról, céljáról, vezetéséről adtak tájékoztatást.

148 A Volksbund a hűségmozgalommal szemben felhördült, Hitler személyes bosszújával fenyegetőzött, de a szervezetek álltak és tevékenykedtek. Több helyen véres összetűzésekre került sor, ahol néha a volksbundisták, néha a hűségmozgalmisták húzták a rövidebbet. A Tolna megyei Mucsiban még 1942 telén véres összetűzés támadt. Az SS-be önként jelentkezett volksbundisták megtámadták a magyar dalokat éneklő hűségmozgalmistákat, tömegverekedés kezdődött, amelynek során az önkéntes SS katonákat konyhakésekkel és zsebkésekkel megszurkálták. A tömegverekedésben a falu lakosságának túlnyomó többsége részt vett.

149 Bár Mucsiban az erők aránytalanok voltak. A nyilvántartás szerint a község lakosai közül 417 volt volt tagja a Volksbundnak és 38 a hűségmozgalomnak.

150 Elképzelhető, hogy ilyen létszámfölénnyel a volksbundisták milyen terrort valósítottak meg a községben. Zsibriken, Bátaapátiban szintén véres összetűzések voltak, melyeknek során Haidecker István és Szilárd Gyula hűségmozgalmistákat a volksbundisták megszurkálták.

151 Fazekasbodán a hűségmozgalomhoz tartozó községi bíró, Perényi Miklós vadászfegyverrel szállt szembe a községben parancsolgató volksbundista SS-katonákkal. Néhány társával kikergette őket a községből, s 1943 nyarán a községházán őrséget szervezett az SS atrocitások elkerülése érdekében.

152 A volksbundisták elküldték megfigyelőiket a hűségmozgalom összejöveteleire, rendezvényeire, hogy pontos információjuk legyen a mozgalom tevékenységéről.

153 A hűségmozgalom tömegbázisát a német szegényparasztság képezte, de a falusi tanítók és papok egy része is részt vett benne. A Volksbund még a templomokban is nagy propagandát csapott. A pécsi egyházmegye — amely Baranya és Tolna megyéket foglalta magában — vezetője, Virág Ferenc püspök 1942. május 29-én a hozzá érkezett panaszok hatása alatt kénytelen feliratot intézni a miniszterelnökhöz a Volksbund túlkapásai ellen. „A kormányzásom alatt álló pécsi egyházmegye területén több plébániáról ismételten súlyos panaszok érkeztek hozzám a Volksbund meg nem engedhető magatartásairól — írta Virág Ferenc — és nap-nap után emelnek nálam panaszt papjaim amiatt, hogy lelkipásztori kötelességeiket az említett egyesület helyi szervezetei miatt nem teljesíthetik. Hiába fordulnak panasszal a közigazgatási hatóságokhoz, bírósághoz, az elkövetett cselekmények megtorlatlanul maradnak és nagyon természetes, hogy így a volksbundisták vérszemet kapnak. Horogkeresztes zászlók alatt felvonulva lefoglalják a katolikus olvasókörök vagyonát. Tanítókat, plébánosokat, brutális módon sértegetnek, bántalmaznak. Mise alatt horogkeresztes zászlókkal hadonásznak, hangoskodnak, verekedéseket provokálnak. Ezeknek megszüntetése iránt államhatalmi úton minél előbb hathatósan intézkedni méltóztassék" — kérte a miniszterelnököt a pécsi püspök.

154 Somberekén 1944 nyarán, amikor a hívők a magyar himnuszt énekelték, a volksbundisták tüntetően kivonultak a templomból.

155 A Mucsi-i plébánost a helyi volksbundvezető azért jelentette fel a Gestaponál, mert a plébános a németek vereségéért, a kommunisták győzelméért imádkozott, s 224