Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9

T ászló Máré-i várnagyai: Péter és Illés Velkeni András Velken-i kúriáját fel­tették, és elhurcolták egyik jobbágyát. 149 1458-ban a szekszárdi konvent már arról számol be az új királynak, Mátyásnak, hogy Töttös László és fia, Péter máré-i várnagya: Illés megölte Velken-i Andrást, és amikor özvegyének a tör­vényszék ítélete alapján vissza! akarták adni Ábeel és Kwzvényes falut, Töttös László emberei újból elűzték őket onnan. 150 Az ilyen megyei törvényszékeken való tanúskodás veszélyes is lehetett. A szekszárdi konvent jelenti 1465 december 30-án a királynak, hogy Bodrog megye tisztviselői tanúkat vallattak Gyurgy-i Bodó Gáspár ellen, aki elfoglalta Léwa-i Cheh Péter fia László, erdélyi vajda Chenthew, Thothfalw, rregwemdh, Kebelkwth, Bathyán, Va;nna| és Keresthes birtokait. Bodó Gáspár azonban 400 lovassal és gyalogossal rátámadt a gyűlésre, és a királyi ember, valamint a kalocsai káptalan testimoniuma csak futásban talált menedéket. 151 e.) Idéző levelek (litterae citatoriae) A beiktatások, határjárások és vizsgálatok tárgyalása során láthattuk, hogy ezek milyen gyakran folytatódtak idéziéssel. Az idéző levelek nagy számát emellett még az okozta, hogy egy-egy idézést többször is megismételtek. Jog­biztosító értékük nem volt, s ezért kiállításuk csinosságára kevés gondoti fordí­tottak, rendszerint az eljárásra utasító mandátumot vagy petitiót is csak meg­említették, de át nem írták. 152 A szekszárdi konvent idézései közül érdeklődésre, tarthat számot — a megidézett személyek nagy száma miatt — az 1460 október 9-én) kelt jelentés. Korábban Garai László nádor a székesfehérvári káptalan előtt visszaadta a szé­kesfehérvári keresztesek konventjének Gyánth Tolna megyei falut, amit jog­talanul elfoglalt tőlük. Azt is hozzátette a nádor, hogy ha felesége Apollina és fia, Jób abban háborgatná őket, bíróság előtt feleljenek tetteikért. Most Újlaki Miklós erdélyi vajda éd macsói bán oklevele alapján, a szomszédok vallomásai szerint, bizonyos részbirtok és erdő birtokába beiktatták Garai Jóbot és Apolli­nát. A, szekszárdi konvent a keresztesek panaszát igaznak találta,, és a beikta­tásnál jelen volt szomszédosokat Bereck Apoor-i prépostot Apoor-on, Zentmik­ló s-i Jakab fia Benedeket Zentmiklósi-on, Garai Jóbot és az özvegyet, valamint Pernezy Pál officiálist Dorogon, Belcz-i Balázs fia Mátét, Belcz-i Mártont, Atheryán-i János fia Imrét Atheryán-on, Zynér-i Jakabot, Zynér-i Jakab fia Istvánt, Bykád-i Fülöp fia Ferencet, Byfcád-4 János fia Illést Bykádon, Beel-i Albertet, Peel-i Illés fia Jakabot, Peel-i Antal fia Mihályt Peel-en, Chehfew-i Simon fia Tamást Chehfew-n, Berencz-í Miklós fia Györgyöt BerencZren, mint hamis ügy tanúit, megidézték a királyi kúriába. Az idézések végrehajtása négy napot vett igénybe. 153 A nagybirtokosok officiálisait nem saját birtokukon, hanem tisztség­viselésük helyén keresték fel a királyi és konventi emberek. 154 Az idézés nyomatékosított és speciális formája volt a három vásáron kihirdetés (proclamatio in tribus foris). 155 f.) Oklevelek eskütételekről (litterae super depositione iuramenti) A középkori; perjogban az eskü rendkívül nagy szerepet játszott, sok­szor perdöntő erővel birt, Az eskütételek (depositio juramenti) — amelynek kü­lönböző formáira most nem térünk ki — a bíróságok és a, hiteleshelyek előtt zajlottak le. 156 23

Next

/
Oldalképek
Tartalom