Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)
ifj. Szakály Ferenc: A szekszárdi konvent hiteleshelyi és oklevéladó tevékenysége 1526-ig • 9
nek van kitéve." 66 Garai János özvegye, Hedvig 1433 februárjában jelent meg a szekszárdi konvent előtt, és lányai: Katalin és Hedvig nevében is eltiltást jelentett be. A király ugyanis férjének adta a hűtlenségbe esett Mykla-i István fia Mihály összes (Délvidéken elterülő) birtokait, s megígérte, ha őt azok birtokában valamilyen okból megtartani nem tudná, másik hét területtel (provincias) kárpótolja. Az özvegynek azonban tudomására jutott, hogy Garai Miklós nádor ezeknek a birtokoknak megszerzésén munkálkodik, és kettőt közülük már pénzért megvásárolt, a királytól pedig adományul kért. Ezért Hedvig eltiltja Garait, annak feleségét Annát, gyermekeit: Lászlót, Miklóst és Borbálát azok elfoglalásától, Mykla-it elidegenítésétől, a hiteleshelyeket (közülük főleg a boszniai káptalant) az ügylet írásbafoglalásától, a királyt pedig az eladományozásától. 67 d.) Nyugtató levelek (litterae expeditoriae) Szintén a hiteleshelyek közbejöttével zajlottak le a különböző okokból történő pénzlefizetések. 68 Ezekről az országszerte használatban levő nyugtaformula beiktatásával 69 ad ki okleveleket a szekszárdi konvent is. Természetszerűleg fizetés követi — rendszerint a már az eladásról kiállított oklevélben meghatározott napon — valamely birtok eladását. Berekfalwa-i Zopa Péter, korábban somogyi alispán, 1451 június 5-én megfogadta a szekszárdi konvent előtt, hogy 1454 meghatározott napján ugyanott 400 Ft-ot fog kifizetni Bersend-i Porkoláb Ferencnek és Dorottya nevű feleségének a Zala megyei Boohita falu vételáraként. Ha a határnapon nem fizetne, az eladó elfoglalhatja Thah faluban (Tolna megye) lévő három részbirtokát, melyeket Mekche-i Wyzló Gergelytől és Aad-i Istvántól vett, A konvent 1454 március 3-i oklevelében azonban kénytelen megállapítani, hogy hiába vártak rá, nem jelent meg, és nem is küldött senkit adósságai rendezésére. Ezért a nádor úgy rendelkezett, hogy a konvent embere iktassa be a panaszosokat az említett három rész birtokába. 70 Nyilván kereskedelmi kapcsolat volt Debrenthei Tamás széki gubernátor ós Sárwáry Mihály székesfehérvári polgár között. Hosszas pereskedés után képviselőik úgy egyeznek meg a szekszárdi konvent előtt, hogy Dehrenthei 200 Ft-os tartozása fejében 100 Ft-ot és 17 hatvan köblös hordó bort ad át törlesztésként. A gubernátor ügyvédje azonnal le is tett 25 Ft-ot, 71 majd a konvent másik oklevelének tanúsága szerint a megadott napon a visszamaradt 75 Ft-ot is elhozta. 72 Hasonlóképpen történt a kártételekért megállapított jóvátétel 73 és a perköltség rendezése is. 74 Nemcsak pénz, hanem néha más dolgok átadására is sor került: 1417-ben Jwtha-i Márton fia Jakab azért nyugtatja Töttös László özvegyét, mert visszaadta neki azokat a ruháikat és pénzt, amelyet bátyja, Kelemen hadba vonulása alkalmával Töttös egyik jobbágyánál hagyott megőrzésre. Mivel a hadjáratból sem Töttös, sem pedig Kelemen nem tért vissza, az örökösök intézték el egymás között az ügyet. 75 Ifjabb Töttös László 1439-ben Szilágyi Dömötörnek más egyebek között okleveleit is visszaadja. 76 A legszámosabb nyugtató levél hitbér és jegyajándék (dos és res parafernalis) valamint leánynegyed (quarta puellae) kiadásáról készült. Az előbbi kettő azt az ajándékot jelenti, amit a férj felesége számára a házasságkötés alkalmával lekötött, hogy esetleges halála esetén özvegyéinek megélhetéséről gondoskodjék. A leánynegyeden az apa birtokából lányainak férjhezmenetele esetén (rendszerint pénzben) kiadandó negyedrészt értették. Ezek általában rokonok egymásközti ügyiebed voltaik, hiszen a birtok töibbnyire gyermekek vagy roko16
