Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Fehér István: Politikai küzdelmek Tolna megyében az első világháború végén • 191

illetve a Békepárt — által vezetett háborúellenes mozgalom céljait szolgálta. „Ennek a frontellenes propagandának kétirányú hatása van a közvéleményre — írta egy korabeli jelentés. Az első hatása a németellenesség felkeltése, a másik pedig elismerést ébreszteni a szovjet gazdasági, kulturális, s ezen keresztül társadalmi berendezkedése iránt. ...Különös jelei mutatkoznak a frontellenes propagandának Pécsett."

1

"

1 A pécsi bányászok háborúellenes mozgalmát és különböző akcióit a Békepárt Központi Bányászbizottsága irányította, amely 1943 őszén alakult, s kapcsolatot tartott fenn a pécsi bányászokkal. A bányászok között 3—5 tagú akciógárdákat hoztak létre. Röplapok és felhívások terjesztésén, agitációs munkán kívül több szabotázsakciót hajtottak végre.

18 A bányászok, háborúellenes magatartását hűen tükrözte a nemzetközi munkásosztály nagy ünnepének, május l-nek megünneplése. 1943 és 1944 folyamán* május 1-ét a bányászok munkabeszüntetéssel és illegális gyűlésekkel ünnepelték meg. A rendőri jelentések szerint 1943. május 1-én a pécsi bányákban az aznapi műszak 950 dolgozója közül csupán 54 jelent meg a munkahelyeken.

19 A mecsekszabolcsi bányatelepen május 1-én a délutáni műszakra a munkások kis töredéke, azl estire pedig senki sem jelent meg. Ugyanezt tették a vasasi bányászok. A Szent István aknába 250 bányász helyett 4, a Ferenc József aknába 195 helyett 7, a Thomen aknába 310 helyett 10 bányász szállt le.

20 A pécsi bányászok 1944-ben is megünnepelték május 1-ét, amikor már Magyarország német megszállás alatt volt. Május 1-én a vasasi Thomen aknán 302 fő bányászból 111, a mecsekszabolcsi Szent István aknán 229 főből 93, a Ferenc József aknán 171-ből 10, Pécsbányatelepen 254 főből 170 ment csak munkára. Komlón május 1-én a reggeli műszakról 25 munkás maradt él. „Az elmaradt munkások május 1-ét ünnepelték" — írta a csendőrség nyomozóosztályának parancsnoksága a belügyminiszternek.

21 A hosszúhetényi bányászok pincékben és az erdőben tartottak titkos összejöveteleket,

22 ahol a tájékozottabbak ismertették a hadieseményeket és a tennivalókat. 1943. nyarától kezdődően növekedett a műszakmulasztók száma, amelynek következtében csökkent a széntermelés, bár a hadiüzem, katonai parancsnoksága szigorú fenyítéssel torolta meg a műszakmulasztókat, sőt bűnvádi eljárást is indítottak ellenük, ennek ellenére számuk nem csökkent, hanem emelkedett.

23 A bányamunkásság előtt kezdett világossá válni, hogy a széntermelés csökkentése megrövidíti a háborút, gyengíti a német hadigépezetet. 1943. szeptemberében szomorúan írta a kerületi rendőrparancsnok Baranya megye főispánjának, hogy a bányamunkásság között bizalmatlanság és nyomott lehangoltság észlelhető a német győzelemmel kapcsolatban „...a bányászok legnagyobb része meggyőződésesen hisz az oroszok győzelmében és ettől várja helyzetének jobbrafordulását."

2i A műszakmulasztások, az önkényes távolmaradások, a termelés szabotálása komoly gondot jelentett a hadiüzemmé nyilvánított bányákban. Ennek megakadályozására adta ki a rendőrség vidéki főkapitánysága 1944. január 12-én az alábbi rendeletet valamennyi rendőrkapitányságnak, a határvidéki rendőrkapitányságnak, a rendőrkirendeltségeknek, így ezek között a pécsbányatelepi kirendeltségnek is. „A hadiüzemi alkalmazottaknak a hadiüzemi munkahelyektől való önkényes távolmaradása egyes hadiüzemekben oly méreteket öltött, hogy az a termelésre is már káros hatással van. Igen fontos érdekek fűződnek tehát ahhoz, hogy a hadiüzemi alkalmazottak önkényes távolmaradása megszüntettessék. Ennek érdekében az alábbiakat rendelem. Amennyiben a hadiüzemi parancsnokságok a munkahelyektől önkényesen távolmaradó hadiüzemi alkalmazottak elővezetését kérik, az elővezetést haladéktalanul foganatosítani kell, a bujkáló hadiüzemi alkalmazottakat pedig sürÍ02