Tanulmányok Tolna megye történetéből 1. (Szekszárd, 1968)

Bevezetés

zünk visszanyúlni az eredeti anyaghoz és az abban foglalt valóságot tárjuk fel. A megyei monográfia elkészítésének régi gondolatát felelevenítő) új törekvések ezen az alapon indulhatnak csak el. Nem könnyű út ez. Köztudomású, hogy a megye történetére vonatkozó és a török hódoltságot megelőző időszakra visszavezető iratanyag a szekszárdi konvent jelen kötetben ismertetett oklevelein kívül legfeljebb az országban szétszórtan található meg. A megye nemesesailádjai a török elől elhúzódtak, magukkal vivén okirataikat és a megye iratait is. Ezek felkutatása nehéz és hoszszan tartó munka, ha egyáltalán lehetséges. A XVII. század végétől az iratanyag több-kevesebb veszteséggel a megye Levéltárában megvan, azonban; módszeresen azt még nem tárták fel. Hasonló a helyzet a II. világháború után dr. Hadnagy Albert néhai vármegyei főlevéltáros, majd levéltárigazgató által megmentett családi anyaggal kapcsolatban is. A megye történetének publikált anyaga, alapadataiban bármennyire értékes is, szemléletében kijavításra szorul és az újabb kutatások eredményeivel feltétlenül kiegészítendő. A most elmondottak alapján a megye monográfiájának elkészítését hosszas és alapos előmunkálatokkal kell kezdeni. Tekintetbe kellett venni azt is, hogy az öntudatos és józanul felfogott hazafias érzés erősen kifejlesztette a község, táj és a megye története iránti érdeklődést és az érdeklődés, mellett a kutatások iránya mindinkább a helyi jellegzetességek felé fordul. Éppen ezért választottuk újabb kezdeményezésünk formájaként a tanulmánykötet-sorozatot, mert így lehetőséget találtunk arra, hogy a részkutatások eredményeinek publikálásával a helytörténeti érdeklődést kielégítsük és helytörténeti kutatóink gárdáját mennél több és mennél értékesebb taggal szaporítsuk. E sorozatban és ebben a kötetben megjelent tanulmányok elsősorban a Tolna megyei Levéltár irat- és könyvanyagára támaszlkodnak. Ügy véltük, hogy ez a nagyértékű közgyűjtemény lehet kiindulópontja a monográfia elkészítésének. E kötet szerzői a Levéltár köré csoportosult kutatók, akik kevés számukkal merték vállalkozni arra, hogy a sorozat megindításához eddigi munkájuk eredményével segítséget adjanak. Ez a kislétszámú kutatógárda eddigi tevékenysége határozta meg az első kötet tematikáját. A központi téma, amely köré nemcsak az első, hanem a többi kötet tanulmánya is csoportosul: Tolna megye története. Az olvasóközönség sokrétű érdeklődésére voltunk tekintettel, amikor az Árpád-kortól azt lehet mondani napjainkig terjedő időt fogjuk át egy-egy tanulmánnyal. Nem titkolt célunk az is, hogy újabb helytörténeti kutatókkal gazdagítsuk sorainkat, a kötet változatos anyaga minden értékes munka részére biztosít további lehetőséget. A szocializmust építő Magyarország államrendszerének helyi szerve, Tolna megye Tanácsa Végrehajtó Bizottsága éppen úgy elfogadta ezt a kezdeményezést, mint egykor a törvényhatósági bizottság. Ezért: a jelentős segítségért szerzőtársaim nevében is, de mint a megyei monográfia gondolatának őszinte híve és a sorozat szerkesztője köszönetemet fejezem ki. Köszönet illeti a tanulmányok lektorálását végző történészéket és mindazokat, akik e sorozat életrehívásában segítségünkre voltak. Szekszárd, 1968. március hó. DR. PUSKÁS ATTILA a Tolna megyei Levéltár igazgatója